A vallások transzcendens egysége
Frithjof Schuon
Könyv
Kvintesszencia kiadó, 2005
Kvintesszencia kiadó, 2005
199 oldal, Puha kötésű ragasztott
ISBN 9789638602749
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 100 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 100 Ft
Leírás
A mű 1957-es első kiadásáról T.S. Eliot írta:
„A keleti és nyugati vallásokat összehasonlító tanulmányok között nem találkoztam lenyűgözőbbel.”
*
A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. A szó a latin transcendo („átlépek”) igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie a köznapi értelemben vett határait. Hasonló értelemben használt az ugyancsak tág jelentéskörű a „természetfölötti” szó is...
A vallásos szóhasználatban a transzcendencia kifejezéssel elsődleges értelemben a teremtetlen létezőre, vagyis Istenre szokás utalni. Ugyanakkor a két szó tartalma közé mégsem lehet egyenlőségjelet tenni: a transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazok a tartalmak (értve ezalatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok...
*
„Egy idea igazi, teljes megértése messze túl fekszik az idea intelligencia általi első megragadásán, jóllehet e megragadást nem ritkán összetévesztik magával a megértéssel. Mialatt igaz az, hogy valamely részleges idea közvetítésével hozzánk eljutó közvetlen bizonyosság – a saját szintjén – valódi értés, addig nem lehet szó arról, hogy ez az értés az idea teljes terjedelmét átfogná, mivel ez egyelőre egy jel csupán, hogy az idea tökéletes megértésére van bizonyos fogékonyság.
Valójában minden igazságot több szinten lehet megérteni és különböző fogalmi dimenziók szerint, vagy úgyszólván határozatlan számú modalitás szerint, amelyek – a számbeli határozatlansághoz hasonlóan – az illető igazság lehetséges aspektusainak összességével állnak megfelelésben. Az ideák ilyen értelmű megismerése ama szellemi megvalósítás problémájáig vezet el, amelynek doktrinális kifejtései az elméleti koncepciók dimenzionális meghatározhatatlanságát világosan érzékeltetik.
A filozófia, korlátjainak szempontjából vizsgálva – s pontosan ezek a korlátok azok, amelyek a filozófia sajátlagos karakterét megszabják –, annak a szisztematikus figyelmen kívül hagyására épül, amit fent megállapítottunk. Más szóval, a filozófia figyelmen kívül hagyja azt, ami az ő tagadása lehetne; ehhez jön még az, hogy kizárólag gondolati rendszerek foglalkoztatják, amelyek – egyetemességre való igényükkel – azt szeretnék, ha egyetemesnek tekintenék őket, holott a szellemi megvalósítás szempontjából e rendszerek mindössze virtuális, sőt potenciális, s használatba nem vett tárgyak, már amennyiben egyáltalán igazi ideákra utalnak...
Amikor azonban nem utalnak ilyenekre, miként a modern filozófia egyetlen esetében sem, e rendszerek a merő szócséplések szintjére süllyednek, amelyek bölcseleti szempontból használhatatlanok és ily módon minden valós értéket nélkülözők.
Ami az igazi ideákat illeti, azokat, amelyek úgyszólván a tökéletes Igazság többé-kevésbé implicit szuggesztív arculatai és ennélfogva egybeesnek eme Igazsággal, pontosan ebből adódóan intellektuális kulcsokká válnak és valójában más feladatuk nincs; kétségtelenül a metafizikai gondolkozás az egyetlen, amely megértésre képes.
Ezzel szemben ha a filozófiai vagy általános teológiai gondolkozást nézzük, ez nem pusztán egy olyan tudatlanság, amely az általa teljesen megértettnek hitt ideák mibenlétét támadja, hanem – és főként – olyan, amely a theória hatókörét korlátozza; az elméleti megismerés valójában definíció szerint csupán átmeneti és korlátozott, még akkor is, ha a korlátjai többnyire csupán hozzávetőlegesen határozhatók meg...”
*
„A Vallások Transzcendens Egysége” című eme kiadványt a keleti és nyugati vallásokat összehasonlító, a metafizikai doktrínán alapuló tanulmány iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(Doktrína = Tan, tudományos elmélet, szabályzat, szabályrendszer. Valamely pontosan meghatározott normarendszer egy adott ismeret- vagy tudásterületre vonatkozólag...)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
„A keleti és nyugati vallásokat összehasonlító tanulmányok között nem találkoztam lenyűgözőbbel.”
*
A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. A szó a latin transcendo („átlépek”) igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie a köznapi értelemben vett határait. Hasonló értelemben használt az ugyancsak tág jelentéskörű a „természetfölötti” szó is...
A vallásos szóhasználatban a transzcendencia kifejezéssel elsődleges értelemben a teremtetlen létezőre, vagyis Istenre szokás utalni. Ugyanakkor a két szó tartalma közé mégsem lehet egyenlőségjelet tenni: a transzcendencia fogalomkörébe tartoznak mindazok a tartalmak (értve ezalatt személyeket és állapotokat egyaránt), amelyek megközelítésére az emberi megismerés biológiailag is leírható és értelmezhető eszközei alkalmatlanok...
*
„Egy idea igazi, teljes megértése messze túl fekszik az idea intelligencia általi első megragadásán, jóllehet e megragadást nem ritkán összetévesztik magával a megértéssel. Mialatt igaz az, hogy valamely részleges idea közvetítésével hozzánk eljutó közvetlen bizonyosság – a saját szintjén – valódi értés, addig nem lehet szó arról, hogy ez az értés az idea teljes terjedelmét átfogná, mivel ez egyelőre egy jel csupán, hogy az idea tökéletes megértésére van bizonyos fogékonyság.
Valójában minden igazságot több szinten lehet megérteni és különböző fogalmi dimenziók szerint, vagy úgyszólván határozatlan számú modalitás szerint, amelyek – a számbeli határozatlansághoz hasonlóan – az illető igazság lehetséges aspektusainak összességével állnak megfelelésben. Az ideák ilyen értelmű megismerése ama szellemi megvalósítás problémájáig vezet el, amelynek doktrinális kifejtései az elméleti koncepciók dimenzionális meghatározhatatlanságát világosan érzékeltetik.
A filozófia, korlátjainak szempontjából vizsgálva – s pontosan ezek a korlátok azok, amelyek a filozófia sajátlagos karakterét megszabják –, annak a szisztematikus figyelmen kívül hagyására épül, amit fent megállapítottunk. Más szóval, a filozófia figyelmen kívül hagyja azt, ami az ő tagadása lehetne; ehhez jön még az, hogy kizárólag gondolati rendszerek foglalkoztatják, amelyek – egyetemességre való igényükkel – azt szeretnék, ha egyetemesnek tekintenék őket, holott a szellemi megvalósítás szempontjából e rendszerek mindössze virtuális, sőt potenciális, s használatba nem vett tárgyak, már amennyiben egyáltalán igazi ideákra utalnak...
Amikor azonban nem utalnak ilyenekre, miként a modern filozófia egyetlen esetében sem, e rendszerek a merő szócséplések szintjére süllyednek, amelyek bölcseleti szempontból használhatatlanok és ily módon minden valós értéket nélkülözők.
Ami az igazi ideákat illeti, azokat, amelyek úgyszólván a tökéletes Igazság többé-kevésbé implicit szuggesztív arculatai és ennélfogva egybeesnek eme Igazsággal, pontosan ebből adódóan intellektuális kulcsokká válnak és valójában más feladatuk nincs; kétségtelenül a metafizikai gondolkozás az egyetlen, amely megértésre képes.
Ezzel szemben ha a filozófiai vagy általános teológiai gondolkozást nézzük, ez nem pusztán egy olyan tudatlanság, amely az általa teljesen megértettnek hitt ideák mibenlétét támadja, hanem – és főként – olyan, amely a theória hatókörét korlátozza; az elméleti megismerés valójában definíció szerint csupán átmeneti és korlátozott, még akkor is, ha a korlátjai többnyire csupán hozzávetőlegesen határozhatók meg...”
*
„A Vallások Transzcendens Egysége” című eme kiadványt a keleti és nyugati vallásokat összehasonlító, a metafizikai doktrínán alapuló tanulmány iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
(Doktrína = Tan, tudományos elmélet, szabályzat, szabályrendszer. Valamely pontosan meghatározott normarendszer egy adott ismeret- vagy tudásterületre vonatkozólag...)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.