Napló-könyv

1791-ben Erdélyben megalakult a Kézírások Társasága, amelynek célja a kézírásos források fölkutatása és összegyűjtése volt... A források között több napló is akadt... A Szerző: S. Sárdi Margit (Siposné) (Budapest, 1947. július 2. –) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár összegyűjtésében a naplókkal kapcsolatos ismeretek eme TARTALOM szerint követhetők nyomon: 1. Bevezetés; 2. Az emlékírás megítélése; 3. Az én dokumentumok a pszichológiai kutatások tükrében; 4. Az emlékírás személykonstrukciója az irodalomtudomány tükrében; 5. Az emlékíró műfajcsoport; 6. A napló; 7. Az anyaggyűjtés, a kötet közlésmódja; 8. A naplókról kialakult kép; 9. Összefoglalás és kitekintés; FÜGGELÉK - BIBLIOGRÁFIA - NÉVMUTATÓ... Azoknak az olvasóinknak ajánlott, akik szeretnének végigpillantani a naplóirodalom kiadás- és kutatástörténetén, áttekinteni az irodalomtörténetnek és a társtudományoknak a naplókról formált nézeteit, és azok változásait, összegezve látni a naplóirodalomra vonatkozó nézeteket...

1791-ben Erdélyben megalakult a Kézírások Társasága, amelynek célja a kézírásos források fölkutatása és összegyűjtése volt... A források között több napló is akadt...

„Az emlékíró műfajcsoport (közte a napló) különleges területe az irodalomnak. Nemcsak az alkotás törvényszerűségei irányítják, hanem az emlékezés törvényei is, amelyekről a pszichológia tudománya - amely körülbelül egy időben született az emlékírás iránti tudományos érdeklődéssel - sokáig vajmi keveset tudott mondani, így a tudományok a maguk módján értékelték az emlékíró műfajokat.

A XX. század közepéig nem tartották a szépirodalomba tartozónak, s a legnagyobb önéletírók és emlékiratírók életművét kivéve maga a műfajcsoport a kutatásban igen szerényen volt jelen...”
*
A Szerző: S. Sárdi Margit (Siposné) (Budapest, 1947. július 2. –) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár összegyűjtésében a naplókkal kapcsolatos ismeretek az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELŐSZÓ
• 1. Bevezetés;
• 2. Az emlékírás megítélése;
• 3. Az én dokumentumok a pszichológiai kutatások tükrében;
• 4. Az emlékírás személykonstrukciója az irodalomtudomány tükrében;
• 5. Az emlékíró műfajcsoport;
• 6. A napló;
• 7. Az anyaggyűjtés, a kötet közlésmódja;
• 8. A naplókról kialakult kép;
• 9. Összefoglalás és kitekintés;
FÜGGELÉK - BIBLIOGRÁFIA - NÉVMUTATÓ

*
A „Napló-könyv” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnének végigpillantani a naplóirodalom kiadás- és kutatástörténetén, áttekinteni az irodalomtörténetnek és a társtudományoknak a naplókról formált nézeteit, és azok változásait, összegezve látni a naplóirodalomra vonatkozó nézeteket.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.