Avar honfoglalás, magyar bejövetel

A magyar nép hun kapcsolata – Anonymus és Kézai Simon nyomán – sokak számára még mindig Attila hunjaihoz kötődik. Pedig nekünk az avarhunokkal való kontinuitásunk az, ami bizonyítható. Ők voltak előttünk a Kárpát-medencében 570–805-ig (s még tovább), és ők hoztak magukkal, majd fogadtak be jelentős számú magyar népcsoportot a Meótiszból.

Erre az avar kori magyar jelenlétre alapozta László Gyula - Nagy Géza nyomán - a „kettős honfoglalás” elméletét. Pontosítva azonban inkább kettős magyar „bejövetelről” beszélhetünk. Ezt viszont az eddiginél meggyőzőbb érvekkel kell alátámasztani.

• Attila vagy Baján?

A történelmi realitás az utóbbit igazolja. Baján volt az avarhunok Kárpát-medencei „honfoglalásának” első és legkiemelkedőbb nagyfejedelme, kagánja. Hírneve csaknem Attiláéhoz mérhető. Az ő hunjai pedig „hunabbak” voltak Attila „nyugati hunjainál”, mert egyenesen Mongóliából érkeztek. S hogy hozzájuk van közünk, azt a régészeti adatok meggyőzően elárulják. Hiszen – kerek számokkal mérve – 10 Attila korabeli sírleletre 15 000 avarhun kori sírlelet jut. Az avarhunok utódai pedig itt vannak: köztünk és bennünk.

Ütőképes érv ebben a „svájci hunok” ezer évnél régebbi, konzervált magyar kulturális betétje, amely a legnagyobb valószínűség szerint az avarhunokig vezethető vissza (arcok, nevek).

Ez a tanulmánykötet ennek egyes kérdéseit vizsgálja fölül a tudományos kalkuláció módszerével, közérthetően és megfontolt érvekkel igazolva a kettős magyar bejövetelt, Árpád előtt. Fontos következtetése, hogy az avar kori Pannónia székely-magyarjai időben megelőzték az erdélyi székelyeket. Mindkettő a Meótiszból behozott vagy befogadott szabir-, majd onogur-magyarokból eredeztethető. Az Őrség székely-magyarjai pedig – már keresztényekként – csatlakoztak a honfoglalókhoz.

Ugyanazt tették, mint a pogány avarokkal a Tiszántúlra űzött és onnan Erdélybe jutó, akkor még pogány székelyek, akik zömükben avar alatt­valókként is magyarok voltak, és a magyar nyelvet őrizték meg, mindmáig.
*
A Szerző: Dr. Boda László (Drégelypalánk, 1929. –) magyar teológus, író, egyetemi tanár, filozófiai eredetkutató. Szakterülete az erkölcsteológia, a filozófia és az etika.

*
Az „Avar Honfoglalás, Magyar Bejövetel” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni az avarhunok Kárpát-medencei uralmára és az avar kori kettős magyar bejövetelre visszatekintő tanulmányokat, a BEVEZETÉS alábbi gondolatainak figyelembe vételével:

„Az avarhunok honfoglalása megelőzte a magyar honfoglalást, több mint háromszáz évvel. Keletről érkezők honfoglalása volt az is a Kárpát-medencében, legfeljebb nem végleges. Kereken negyed évezred azért nem kevés.
Az avarokkal Ázsia tartósan beköltözött Európába.

Mégis tragédiába hajló, hogy a kezdeti avar birodalom, amely a Kárpát-medencétől és csatolmányaitól a mai Ukrajnán túl egészen a Meótiszig ért, a végén a Dunántúl északnyugati csücskéig összeszűkülő „rezervátumban” végződött, aztán eltűnt az Európába költöző Ázsiával, ha nem is nyomtalanul.

Számunkra azonban több vonatkozásban is olyan következményekkel járt mindez, amelyek alapvetően érintik a magyar történelmet és azon belül a magyar honfoglalást. Mert az avarok honfoglalása kettős magyar bejövetelt is jelentett. Ezt Nagy Géza már felvázolta, László Gyula a „kettős honfoglalással” továbbfejlesztette, de még nem igazán meggyőző érvekkel...

Tovább Kell Menni az Eddig Elért Úton...!”
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.