A magyarok háborúja
Gellért Sándor
Könyv
Széphalom Könyvműhely kiadó, 2014
Széphalom Könyvműhely kiadó, 2014
267 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9789639903968
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 325 Ft
Leírás
Gellért Sándor életművének egy meghatározó, megkülönböztetett figyelmet érdemlő része „A magyarok háborúja”, ez a mondhatni páratlan újkori magyar katonavers (eposz).
A „kalandot” természetesen nem ő választotta, de mint sorköteles, behívott és az orosz harctérre dobott „rongyos baka” és a pályán már elindult költő a frontvonalbeli élményeit nyilvánvalóan versbe foglalta. Előbb az Attila sírja lövészárkokban, az elfoglalt ukrán falvakban, vagy a harkovi kórházban született darabjaiban, majd a több mint egy évtized termését magában foglaló, fejezetekre oszló lírai-epikus műben, A magyarok háborújában.
A falu, a paraszti élet hétköznapjai mellett így a háború lett az életre szóló élménye, és ami igazán jelentőssé teszi Gellért Sándor úgymond katonadalait, hogy a két alapélmény összekapcsolódik, harmadikként bekapcsolva a katonaember szerelmét.
Felkísértenek persze a már magába szívott történelmi-művelődéstörténeti (úgy is mondhatnánk: magyarságtudományi) elemek, a régi dicsőség összevetése a jelennel...
*
Hajnalban szép vászoncseléd
sétált erre kelet felé,
ide bújt, s ha nem találom,
kihűl az én magyarságom.
Fekete föld a két orcám,
túlnan e bánatos Volgán,
szemeimen, szívem burkán
ott szerelmem, – a vogul lány.
Magyar legény éjszakában
áll a világ kapujában,
el-elhajít egy csillagot
s várja a felkelő napot...
Ez is az 1942-es Don-kanyar része, így élte és így is írta meg Gellért Sándor. Mint kurucok, betyárok utódja sorra emlegeti Rózsa Sándort, Bogár Imrét, Buga Jakabot, Balogh Ádámot – meg a napról napra számosabb hősi halált halt áldozatot; mindez összesítve:
Döng-dübörög a Don-kanyar,
kifele hát innen hamar,
vagy itt pusztulsz százezernyi
magaddal te marha magyar.
*
Így vall önmagáról és műveiről:
„A magyarok háborúja úgy áll ezer év küzdelmeinek a végén, mint egy nagy rovancsolás.
- Kik voltak az én elődeim?
Ha a katonai életformát nézzük, még legközelebb áll hozzám Tinódi, a béna kezű lantos. Balassi és Amadé urak voltak, úgy katonáskodtak. Petőfi – ha közkatonák közt forgolódott is – csak Bem adjutánsa volt, őrnagy.
- Gyóni Géza?
Ő a germán és szittya összefogásról ír és arról, hogy »Ferenc Ferdinánd jár a hadak élén«. Én mint »katonaköltő« nem tartoztam közéjük. Rongyos baka voltam, akinek se üstje, se füstje...”
*
GELLÉRT SÁNDOR (Debrecen, 1916. – Szatmárnémeti, 1988.) magyar költő, műfordító. Középiskolát a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban végzett (1927); Debrecenben 1942-ben megkezdett egyetemi tanulmányait a háború miatt kénytelen volt abbahagyni. A 2. magyar hadsereg kötelékében 1942-ben indult a frontra, szenvedő részese volt a doni sereg pusztulásának. A szörnyű élmények hatására a kurucos daca pozitív tartalmú háborúellenességgé fejlődött, amely közvetlenül „Attila sírja” című – a cenzúra által akkoriban nem engedélyezett – verseskötetében, nagyobb távon A magyarok háborúja című 24 énekből álló eposzában jut kifejezésre.
1951-ben szerzett magyar szakos tanári képesítést a Bolyai Tudományegyetemen.
Költői indulása egybeesik a népi írók mozgalmának utolsó hullámával.
Költészetének további sorsa búvópataksors: miközben olykor-olykor az irodalmi lapokban is jelentkezik, fiókjában egyre szaporodnak a kiadatlan versek, sőt verseskötetek is.
Az 1945 utáni Romániában az irodalmi karrierje megtört, publikálási lehetőséghez alig jutott, s voltaképpen állandó megfigyelés, ellenőrzés alatt állt...
*
„A Magyarok Háborúja” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik kedvelik a verseket, szeretnék megismerni Gellért Sándor nyelvi gazdagságát, a második világháborús magyar honvédség küzdelmeinek és szenvedéseinek hiteles költői megjelenítését.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A „kalandot” természetesen nem ő választotta, de mint sorköteles, behívott és az orosz harctérre dobott „rongyos baka” és a pályán már elindult költő a frontvonalbeli élményeit nyilvánvalóan versbe foglalta. Előbb az Attila sírja lövészárkokban, az elfoglalt ukrán falvakban, vagy a harkovi kórházban született darabjaiban, majd a több mint egy évtized termését magában foglaló, fejezetekre oszló lírai-epikus műben, A magyarok háborújában.
A falu, a paraszti élet hétköznapjai mellett így a háború lett az életre szóló élménye, és ami igazán jelentőssé teszi Gellért Sándor úgymond katonadalait, hogy a két alapélmény összekapcsolódik, harmadikként bekapcsolva a katonaember szerelmét.
Felkísértenek persze a már magába szívott történelmi-művelődéstörténeti (úgy is mondhatnánk: magyarságtudományi) elemek, a régi dicsőség összevetése a jelennel...
*
Hajnalban szép vászoncseléd
sétált erre kelet felé,
ide bújt, s ha nem találom,
kihűl az én magyarságom.
Fekete föld a két orcám,
túlnan e bánatos Volgán,
szemeimen, szívem burkán
ott szerelmem, – a vogul lány.
Magyar legény éjszakában
áll a világ kapujában,
el-elhajít egy csillagot
s várja a felkelő napot...
Ez is az 1942-es Don-kanyar része, így élte és így is írta meg Gellért Sándor. Mint kurucok, betyárok utódja sorra emlegeti Rózsa Sándort, Bogár Imrét, Buga Jakabot, Balogh Ádámot – meg a napról napra számosabb hősi halált halt áldozatot; mindez összesítve:
Döng-dübörög a Don-kanyar,
kifele hát innen hamar,
vagy itt pusztulsz százezernyi
magaddal te marha magyar.
*
Így vall önmagáról és műveiről:
„A magyarok háborúja úgy áll ezer év küzdelmeinek a végén, mint egy nagy rovancsolás.
- Kik voltak az én elődeim?
Ha a katonai életformát nézzük, még legközelebb áll hozzám Tinódi, a béna kezű lantos. Balassi és Amadé urak voltak, úgy katonáskodtak. Petőfi – ha közkatonák közt forgolódott is – csak Bem adjutánsa volt, őrnagy.
- Gyóni Géza?
Ő a germán és szittya összefogásról ír és arról, hogy »Ferenc Ferdinánd jár a hadak élén«. Én mint »katonaköltő« nem tartoztam közéjük. Rongyos baka voltam, akinek se üstje, se füstje...”
*
GELLÉRT SÁNDOR (Debrecen, 1916. – Szatmárnémeti, 1988.) magyar költő, műfordító. Középiskolát a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban végzett (1927); Debrecenben 1942-ben megkezdett egyetemi tanulmányait a háború miatt kénytelen volt abbahagyni. A 2. magyar hadsereg kötelékében 1942-ben indult a frontra, szenvedő részese volt a doni sereg pusztulásának. A szörnyű élmények hatására a kurucos daca pozitív tartalmú háborúellenességgé fejlődött, amely közvetlenül „Attila sírja” című – a cenzúra által akkoriban nem engedélyezett – verseskötetében, nagyobb távon A magyarok háborúja című 24 énekből álló eposzában jut kifejezésre.
1951-ben szerzett magyar szakos tanári képesítést a Bolyai Tudományegyetemen.
Költői indulása egybeesik a népi írók mozgalmának utolsó hullámával.
Költészetének további sorsa búvópataksors: miközben olykor-olykor az irodalmi lapokban is jelentkezik, fiókjában egyre szaporodnak a kiadatlan versek, sőt verseskötetek is.
Az 1945 utáni Romániában az irodalmi karrierje megtört, publikálási lehetőséghez alig jutott, s voltaképpen állandó megfigyelés, ellenőrzés alatt állt...
*
„A Magyarok Háborúja” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik kedvelik a verseket, szeretnék megismerni Gellért Sándor nyelvi gazdagságát, a második világháborús magyar honvédség küzdelmeinek és szenvedéseinek hiteles költői megjelenítését.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.