Közös múltunk
Sipos Lajos
Magyarnak lenni sorozat
Könyv
Kairosz kiadó, 2014
Kairosz kiadó, 2014
140 oldal, Puha kötésű ragasztott egyéb kicsi méret
ISBN 9789636627119
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 500 Ft
Leírás
Sipos Lajos irodalomtörténész (Kassa, 1939. szeptember 5. -)
*
„Rossz időben és rossz helyen születtem. A harcokat négy-öt éves kisgyerekként Losoncon éltem meg, ahol a Farkaslakáról, ötgyerekes székely családból származó édesapám a Kármán József Gimnázium igazgatója volt. Csak emlékképeim vannak ebből az időszakból: az eget bevilágító „Sztálin-orgonák” vijjogása, miközben rohanunk át a szüleimmel és karon ülő Kornél testvéremmel egy biztonságosabb óvóhelyre...
Az 1945–1952 közötti időről is csak villanásokat őrzök. Szüleim az étkezőasztalnál egyszer-egyszer németre váltják a szót, nehogy megértsük mi, gyerekek, mit mondanak egymásnak a politikáról; máskor arra figyelmeztetnek, mi az, amiről az iskolában semmiképpen ne beszéljünk...
1952 legutolsó napjaiban lettem felnőtt. Az akkor már két hónapja kórházban fekvő édesapám kezelőorvosa behívott, s a következőket mondta: „Te vagy a legidősebb férfi a családban. Apád két héten belül meghal.”
Keserves évek következtek.
1956. október 23-án kint voltam a Sztálin-szobornál”...
*
„A magyarságomat az anyanyelvem mellett a közös múlt tudata és vállalása minősíti.
Az olvasás degradálódása az elitkultúra helyére lépett tömegkultúra uralomra jutásával a 20. század elején kezdődött el. Mára teljessé vált.
Az olvasás helyét a mai fiatalok életében elfoglalta a világháló, a netezés, a szörfölés, a facebook. A példamutatás kényszere...”
*
Ízelítő a beszélgetés témáiból:
• Irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem emeritus professzora a II. világháború kitörésének évében született;
• Kutatási területei: Babits, Tamási Áron;
• Mi következett november 4-e után?
• Az általános iskolától a egyetemig minden létező iskolatípusban tanított;
• A határon túli magyar irodalom fontossága;
• A jellemző tanári szerepek;
• A legújabb nemzeti alaptanterv;
• Hogyan értékeli az utóbbi évek oktatásügyi változásait Tamási Áron, Nyirő József, különösen Wass Albert tananyagba kerülésével kapcsolatban és az erdélyiség kontextusában?
• Hogyan látja a magyartanítás jövőjét?
• Mit jelent számára a magyarság, a nemzet, a haza?
*
A „Közös Múltunk” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Sipos Lajos irodalomtörténésszel miről beszélgetett Finta Gábor és Szénási Zoltán.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„Rossz időben és rossz helyen születtem. A harcokat négy-öt éves kisgyerekként Losoncon éltem meg, ahol a Farkaslakáról, ötgyerekes székely családból származó édesapám a Kármán József Gimnázium igazgatója volt. Csak emlékképeim vannak ebből az időszakból: az eget bevilágító „Sztálin-orgonák” vijjogása, miközben rohanunk át a szüleimmel és karon ülő Kornél testvéremmel egy biztonságosabb óvóhelyre...
Az 1945–1952 közötti időről is csak villanásokat őrzök. Szüleim az étkezőasztalnál egyszer-egyszer németre váltják a szót, nehogy megértsük mi, gyerekek, mit mondanak egymásnak a politikáról; máskor arra figyelmeztetnek, mi az, amiről az iskolában semmiképpen ne beszéljünk...
1952 legutolsó napjaiban lettem felnőtt. Az akkor már két hónapja kórházban fekvő édesapám kezelőorvosa behívott, s a következőket mondta: „Te vagy a legidősebb férfi a családban. Apád két héten belül meghal.”
Keserves évek következtek.
1956. október 23-án kint voltam a Sztálin-szobornál”...
*
„A magyarságomat az anyanyelvem mellett a közös múlt tudata és vállalása minősíti.
Az olvasás degradálódása az elitkultúra helyére lépett tömegkultúra uralomra jutásával a 20. század elején kezdődött el. Mára teljessé vált.
Az olvasás helyét a mai fiatalok életében elfoglalta a világháló, a netezés, a szörfölés, a facebook. A példamutatás kényszere...”
*
Ízelítő a beszélgetés témáiból:
• Irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem emeritus professzora a II. világháború kitörésének évében született;
• Kutatási területei: Babits, Tamási Áron;
• Mi következett november 4-e után?
• Az általános iskolától a egyetemig minden létező iskolatípusban tanított;
• A határon túli magyar irodalom fontossága;
• A jellemző tanári szerepek;
• A legújabb nemzeti alaptanterv;
• Hogyan értékeli az utóbbi évek oktatásügyi változásait Tamási Áron, Nyirő József, különösen Wass Albert tananyagba kerülésével kapcsolatban és az erdélyiség kontextusában?
• Hogyan látja a magyartanítás jövőjét?
• Mit jelent számára a magyarság, a nemzet, a haza?
*
A „Közös Múltunk” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy Sipos Lajos irodalomtörténésszel miről beszélgetett Finta Gábor és Szénási Zoltán.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.