A Himalája magyar remetéje
Dr. Kubassek János
Kőrösi Csoma Sándor életútja
Könyv
Panoráma Kiadó kiadó, 2014
Panoráma Kiadó kiadó, 2014
510 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9789632439570
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 980 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 4 631 Ft
Leírás
Az orientalisztika, más néven keletkutatás a keleti kultúrákkal foglalkozó tudomány, illetve művészet megnevezése. A szó a latin oriens, azaz kelet szóból származik. Az orientalisztika mint tudomány az ázsiai nyelvek, történelem és kultúra kutatásával foglalkozik, az orientalista művészek pedig előszeretettel fordulnak keleti témákhoz...
*
Kelet? A magyaroknak népünk eredete, avagy „eleink bölcsője”, ahogyan ezt Kőrösi Csoma Sándor annak idején szavakba öntötte.
Ebben a kötetben múltunk legendás alakjának pályafutását követi nyomon a Szerző, annak a Kőrösi Csoma Sándornak, aki „bölcsőjét kereste a magyarnak”.
Felidézi a székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig.
Megelevenedik a könyvben a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse.
Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak.
A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában.
A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik.
A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.
A kötet eme harmadik, átdolgozott és bővített kiadása a Párizsban élő orientalista, Bernard Le Calloc'h kutatásai nyomán adja közre Victor Jacquemont francia természettudós Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó leveleit és naplójegyzeteit is, amelyek fontos forrásértéket jelentenek. A tragikus sorsú, Indiában fiatalon elhunyt francia utazó felkereste Kanamban a székely tudóst, és a találkozásaikról részletes feljegyzéseket készített. Beszámolója magyar nyelven ebben a kötetben olvasható először.
*
„A Himalája Magyar Remetéje” című eme kiadványt az ELŐSZÓ alábbi részletével ajánljuk:
„Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak költői emelkedettségű emléksoraiból - amit a legendás dardzsilingi sír egyik feliratának tervezett, - az utolsó szavakra utalnék, amelyek Kőrösi Csoma Sándorra vonatkoznak: „..él minden jobb magyarnak a lelkében.
Mindannyiunk okulásaként szeretném remélni, hogy Kubassek Jánosnak, korunk nagy világutazójának és egyértelműen legnagyobb Kőrösi kutatójának ez a könyve hasonlóképpen ott él majd minden jobb magyarnak a szívében, ott lesz hozzáférhető helyen a könyvespolcán, hogy gazdagítson bennünket ismeretekben, magyarságunkban és szakmai elkötelezettségünkben.”
(Dr. Bárdi László)
a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Ázsia Központjának alapító igazgatója.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
Kelet? A magyaroknak népünk eredete, avagy „eleink bölcsője”, ahogyan ezt Kőrösi Csoma Sándor annak idején szavakba öntötte.
Ebben a kötetben múltunk legendás alakjának pályafutását követi nyomon a Szerző, annak a Kőrösi Csoma Sándornak, aki „bölcsőjét kereste a magyarnak”.
Felidézi a székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig.
Megelevenedik a könyvben a XVIII. századi Erdély, Nagyenyed, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Az életrajzi monográfia negyedszázados kutatómunka gyümölcse.
Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak.
A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában.
A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik.
A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.
A kötet eme harmadik, átdolgozott és bővített kiadása a Párizsban élő orientalista, Bernard Le Calloc'h kutatásai nyomán adja közre Victor Jacquemont francia természettudós Kőrösi Csoma Sándorra vonatkozó leveleit és naplójegyzeteit is, amelyek fontos forrásértéket jelentenek. A tragikus sorsú, Indiában fiatalon elhunyt francia utazó felkereste Kanamban a székely tudóst, és a találkozásaikról részletes feljegyzéseket készített. Beszámolója magyar nyelven ebben a kötetben olvasható először.
*
„A Himalája Magyar Remetéje” című eme kiadványt az ELŐSZÓ alábbi részletével ajánljuk:
„Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak költői emelkedettségű emléksoraiból - amit a legendás dardzsilingi sír egyik feliratának tervezett, - az utolsó szavakra utalnék, amelyek Kőrösi Csoma Sándorra vonatkoznak: „..él minden jobb magyarnak a lelkében.
Mindannyiunk okulásaként szeretném remélni, hogy Kubassek Jánosnak, korunk nagy világutazójának és egyértelműen legnagyobb Kőrösi kutatójának ez a könyve hasonlóképpen ott él majd minden jobb magyarnak a szívében, ott lesz hozzáférhető helyen a könyvespolcán, hogy gazdagítson bennünket ismeretekben, magyarságunkban és szakmai elkötelezettségünkben.”
(Dr. Bárdi László)
a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Ázsia Központjának alapító igazgatója.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.