Az országépítő
Kós Károly
Nemzeti könyvtár sorozat 21.
Könyv
Magyar Közlöny kiadó, 2013
Magyar Közlöny kiadó, 2013
256 oldal, Kemény kötésű fűzött FR4 méret
ISBN 9786155269233
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 500 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 2 500 Ft
Leírás
Kós Károly - Az Országépítő
Szigethy Gábor
MÚLTÁLOM
Történészek kutatják a múltat, írók álmodnak a múltról.
Ezer éve, talán az ezredik év karácsonyán, talán 1001. január 1-jén koronázták magyar királlyá Géza fia Istvánt, országalapító, országteremtő első királyunkat. Amikor megszületett, Vajknak nevezték, a keresztségben kapta az István nevet, az országépítő keresztény uralkodót halála után, 1083-ban szentté avatták.
Mi magyarok ezer éve Szent István országában élünk.
Latin nyelvű legendák, oklevelek, alapító okiratok másolatai, Szent István első és második törvénykönyve, fia, Imre herceg számára írott, erkölcsi és politikai hitvallását egybesűrítő Intelmei, kortársak és hajdan volt historikusok feljegyzései: a történészek számára kutatható, értelmezhető, írott hiteles források. Alapos tanulmányozásuk után okos-pontos történészi munkák születtek, István király államalapító, országépítő tetteinek a lehetőség szerinti mindenre kiterjedő feltérképezései.
A lehetőség szerinti… – hiszen az írott források a mindennapi élet ágas-bogas titkairól, a hétköznapi történésekről, emberek gondjáról-bajáról, lelkük viharairól hallgatnak.
• Hogyan érvelt Gellért püspök, amikor úgy érezte: amit ő tud, arra már megtanította Imre herceget, s most – feladata végeztével – kérte Istvánt, engedje elvonulni őt a Bakonyba, bencés remeteségbe, elmélkedni, magányos lelki életet élni?
• Milyen indulatok forrtak erdőelvi Gyula vajdában, amikor királyi parancsba kapta: a föld az ő tulajdona, de a föld kincse – só, ezüst, arany – az országura királyt illeti, s István elvárja, hogy neki beszolgáltassa?
• Mit mondott, hogyan fogalmazott a fejedelemné Sarolt, István király édesanyja, amikor serege élén király fia elfoglalta a Tiszán túli területeket, és meghódolásra késztette a vajdát, s a hozzá menekült-bújdosott Saroltot?
• Hogyan vitázott István a lázadó Vazullal?
• Hogyan ült a lovon?
• Mit érzett, mire gondolt, amikor hitvese, Gizella hideg kék szemébe nézett?
Kós Károly sokat olvasott István királyról, koráról és életművéről. Megtanulta a „történelmet”; de a történetet akarta megírni: álmodott a múltról.
„A katonák háza is puszta, aki legény itthon is van a várban, alszik a tornácban vagy az eresz árnyékában… Egy házeresz árnyékában sovány eb nyúlik el…”
• Létezett ezer évvel ezelőtt tornác?
• Volt vízfogó csatorna a háztető szélén, s ha volt, eresznek hívták?
„Megmozdul a város, az uccán gyerekek sikonganak.” Utca szavunk szláv eredetű, 1337-ből már írásos emlékünk is van a szó létezéséről, de ki tudja biztosan, háromszáz évvel korábban hogyan nevezték a magyarok a házak közötti szűkebb-tágabb tereket.
• 1300 körül már többnyire háznak hívták a lakóépületeket, de háromszáz évvel korábban?
Amit ma autónak nevezünk, az háromszáz éve szekér volt: helyváltoztatásra szolgáló négykerekű alkalmatosság.
Tornác, eresz, utca, ház: szavak; mi, mai olvasók értjük a jelentésüket. És látjuk István király tornácon szunyókáló katonáit, halljuk a gyerekek utcai hangoskodását, rácsodálkozunk az eresz árnyékába húzódó sovány kutyára.
Az író mesél: „A nap beléfulladt a Dunába.” Elképzeli. Látjuk.
Átéljük az országépítő István király küzdelmeit. Harcait önmagával, lelkiismeretével, keresztény erkölcsével, s harcát a világgal, amely fondorlattal és fegyverrel országára támad. István egyik kezében kard, a másikban kereszt. Egyik kezével könyörtelenül lesújt, a másikkal irgalmasan kegyelmet oszt. Uralkodó. Uralkodik.
A lázadó Vazult megvakítja, de fiait – mindhárom királyi sarj, Árpád fejedelem leszármazottai, Taksony unokái – engedi messzi földre menekülni.
A történelmi tényt a történész értelmezi, az író elmeséli.
Regényt tart kezében az olvasó: olvasás közben emberi fájdalmakból-örömökből szőtt mesét álmodhatunk államalapító, országépítő Szent István királyunk életéről, haláláról.
*
Kós Károly szerző (Temesvár, 1883. - Kolozsvár, 1977.) építész, író, grafikus, könyvtervező, lapszerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Építészként szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen....
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szigethy Gábor
MÚLTÁLOM
Történészek kutatják a múltat, írók álmodnak a múltról.
Ezer éve, talán az ezredik év karácsonyán, talán 1001. január 1-jén koronázták magyar királlyá Géza fia Istvánt, országalapító, országteremtő első királyunkat. Amikor megszületett, Vajknak nevezték, a keresztségben kapta az István nevet, az országépítő keresztény uralkodót halála után, 1083-ban szentté avatták.
Mi magyarok ezer éve Szent István országában élünk.
Latin nyelvű legendák, oklevelek, alapító okiratok másolatai, Szent István első és második törvénykönyve, fia, Imre herceg számára írott, erkölcsi és politikai hitvallását egybesűrítő Intelmei, kortársak és hajdan volt historikusok feljegyzései: a történészek számára kutatható, értelmezhető, írott hiteles források. Alapos tanulmányozásuk után okos-pontos történészi munkák születtek, István király államalapító, országépítő tetteinek a lehetőség szerinti mindenre kiterjedő feltérképezései.
A lehetőség szerinti… – hiszen az írott források a mindennapi élet ágas-bogas titkairól, a hétköznapi történésekről, emberek gondjáról-bajáról, lelkük viharairól hallgatnak.
• Hogyan érvelt Gellért püspök, amikor úgy érezte: amit ő tud, arra már megtanította Imre herceget, s most – feladata végeztével – kérte Istvánt, engedje elvonulni őt a Bakonyba, bencés remeteségbe, elmélkedni, magányos lelki életet élni?
• Milyen indulatok forrtak erdőelvi Gyula vajdában, amikor királyi parancsba kapta: a föld az ő tulajdona, de a föld kincse – só, ezüst, arany – az országura királyt illeti, s István elvárja, hogy neki beszolgáltassa?
• Mit mondott, hogyan fogalmazott a fejedelemné Sarolt, István király édesanyja, amikor serege élén király fia elfoglalta a Tiszán túli területeket, és meghódolásra késztette a vajdát, s a hozzá menekült-bújdosott Saroltot?
• Hogyan vitázott István a lázadó Vazullal?
• Hogyan ült a lovon?
• Mit érzett, mire gondolt, amikor hitvese, Gizella hideg kék szemébe nézett?
Kós Károly sokat olvasott István királyról, koráról és életművéről. Megtanulta a „történelmet”; de a történetet akarta megírni: álmodott a múltról.
„A katonák háza is puszta, aki legény itthon is van a várban, alszik a tornácban vagy az eresz árnyékában… Egy házeresz árnyékában sovány eb nyúlik el…”
• Létezett ezer évvel ezelőtt tornác?
• Volt vízfogó csatorna a háztető szélén, s ha volt, eresznek hívták?
„Megmozdul a város, az uccán gyerekek sikonganak.” Utca szavunk szláv eredetű, 1337-ből már írásos emlékünk is van a szó létezéséről, de ki tudja biztosan, háromszáz évvel korábban hogyan nevezték a magyarok a házak közötti szűkebb-tágabb tereket.
• 1300 körül már többnyire háznak hívták a lakóépületeket, de háromszáz évvel korábban?
Amit ma autónak nevezünk, az háromszáz éve szekér volt: helyváltoztatásra szolgáló négykerekű alkalmatosság.
Tornác, eresz, utca, ház: szavak; mi, mai olvasók értjük a jelentésüket. És látjuk István király tornácon szunyókáló katonáit, halljuk a gyerekek utcai hangoskodását, rácsodálkozunk az eresz árnyékába húzódó sovány kutyára.
Az író mesél: „A nap beléfulladt a Dunába.” Elképzeli. Látjuk.
Átéljük az országépítő István király küzdelmeit. Harcait önmagával, lelkiismeretével, keresztény erkölcsével, s harcát a világgal, amely fondorlattal és fegyverrel országára támad. István egyik kezében kard, a másikban kereszt. Egyik kezével könyörtelenül lesújt, a másikkal irgalmasan kegyelmet oszt. Uralkodó. Uralkodik.
A lázadó Vazult megvakítja, de fiait – mindhárom királyi sarj, Árpád fejedelem leszármazottai, Taksony unokái – engedi messzi földre menekülni.
A történelmi tényt a történész értelmezi, az író elmeséli.
Regényt tart kezében az olvasó: olvasás közben emberi fájdalmakból-örömökből szőtt mesét álmodhatunk államalapító, országépítő Szent István királyunk életéről, haláláról.
*
Kós Károly szerző (Temesvár, 1883. - Kolozsvár, 1977.) építész, író, grafikus, könyvtervező, lapszerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Építészként szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen....
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.