A Mezőségtől Moldváig
Ablonczy Bálint - Korniss Péter
Kallós Zoltán útjai
Könyv
Helikon kiadó, 2013
Helikon kiadó, 2013
156 oldal, Kemény kötésű fűzött B6 méret
ISBN 9789632274522
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 2 990 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 781 Ft
Leírás
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék a mai Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein. Lakossága ma vegyesen magyar és román, a korábban az északkeleti részen lakó szászok 1945–1992 között jórészt kivándoroltak. Kulturális tájegység: hagyományos magyar kultúrája többek közt a néptáncairól híres...
*
„Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Addig leszünk magyarok, míg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”
*
Ez a kiadvány a közismert televíziós újságíró Ablonczy Bálint képes életinterjú kötete a Kossuth-díjas néprajztudós Kallós Zoltánnal.
Részlet a kötetből:
Áll egy tölgyfa a válaszúti Kallós-kúria mellett, néhány méternyire a most néprajzi gyűjteménynek otthont adó épülettől. A nagy koronát látjuk, a kiterjedt gyökérzetet csak sejtjük: a fa erősen kapaszkodik a mezőségi földbe. Túlélt az öreg tölgy háborút, rendszerváltásokat, hatalmas viharokat, a mellette álló egykori tiszttartói lak pusztulását és feltámadását.
Kallós Zoltán minden reggel elhalad a fa mellett, amikor kis házából leereszkedik a kert másik végébe, a szórványkollégium öt évvel ezelőtt elkészült épületébe. Nem nézi meg a tölgyet, hiszen ismeri minden ágát-bogát és göcsörtjét. Nyolcvan esztendővel ezelőtt ő ültette, amikor szüleivel az emeletes, erős kőházba költöztek.
Kallós Zoltán ezen a vidéken van otthon, ahol látótávolságon belül két Bánffy-kastély is áll. Válaszúton van az egyik, odaát, Bonchidán a másik. A válaszúti kastély nem elsősorban a Bánffyakról híres, hanem mert itt született Wass Albert, akinek az anyja Bánffy lány volt. Szomorú látni, hogy manapság hogyan pusztul az épület. Nemrégiben még fogyatékos gyerekek nevelőotthona volt, most meg üresen rogyadozik...
A kettő közül az utóbbi, az egykor Erdély Versailles-ának nevezett palota, az író, rendező, grafikus, politikus, de leginkább: nagyúr Bánffy Miklós otthona romladozik jobban. A két kastély porladó emléke a mára nyomtalanul eltűnt magyar főnemesi világnak. A Kis-Szamos túlpartján már a Mezőség kopár, suvadásos dombjai hullámoznak, a Makkai Sándor által Holttengernek nevezett, első pillantásra érdektelen, sárba ragadt vidék.
Ám az elmúlt évtizedekben a Mezőség piros színnel került fel a magyar kultúra térképére, s ebben Kallós Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak.
„Megérkezett anyám sírása. Hangtalan őszi eső a Mezőség törött ablakán” - írta Sütő András (1927-2006) „Anyám könnyű álmot ígér” dokumentumregényében a tájegységhez tartozó Pusztakamaráson örök várakozásban élő édesanyját idézve.
Kallós Zoltánt mindig a hangtalan őszi esőt síró emberek érdekelték: egy életen át hallgatta a mezőségi, a kalotaszegi, a gyimesi, a moldvai emberek dalban, mesében, muzsikában elmondott életét, keserűségét, bánatát, gyászát éppúgy, mint örömét, reményét, vidámságát. Pedig ha valakinek, Kallós Zoltánnak lett volna oka arra, hogy csak a saját bajával törődjön. Családjától mindent elvettek, tanulmányait, munkáját háború, impériumváltások, a kommunista diktatúra akadályozta.
A magyar népi kultúrával magát a kolozsvári református kollégium diákjaként eljegyző kutató úgy, azzal a makacssággal gyűjtötte, jegyezte fel, publikálta a szebbnél szebb dalokat, balladákat, meséket, ahogyan az öreg tölgy kapaszkodik a mezőségi földbe...
*
A kötet TARTALMA:
1. Mezőségi hajszálgyökerek;
2. Utak Moldvába állambiztonsági figyelemmel;
3. Balladák könyve, balladai sorsok;
4. Darabjaira esett világ - visszatérés Válaszútra;
A kötetet Korniss Péter különleges fotói kíséretében adjuk közre.
*
„A Mezőségtől Moldváig” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik kötelességüknek érzik az őseinktől átörökölt hagyományt, kultúrát megismerni, éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
*
„Ezt a munkát csak hittel, odaadással és önzetlenül lehet végezni. Addig leszünk magyarok, míg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”
*
Ez a kiadvány a közismert televíziós újságíró Ablonczy Bálint képes életinterjú kötete a Kossuth-díjas néprajztudós Kallós Zoltánnal.
Részlet a kötetből:
Áll egy tölgyfa a válaszúti Kallós-kúria mellett, néhány méternyire a most néprajzi gyűjteménynek otthont adó épülettől. A nagy koronát látjuk, a kiterjedt gyökérzetet csak sejtjük: a fa erősen kapaszkodik a mezőségi földbe. Túlélt az öreg tölgy háborút, rendszerváltásokat, hatalmas viharokat, a mellette álló egykori tiszttartói lak pusztulását és feltámadását.
Kallós Zoltán minden reggel elhalad a fa mellett, amikor kis házából leereszkedik a kert másik végébe, a szórványkollégium öt évvel ezelőtt elkészült épületébe. Nem nézi meg a tölgyet, hiszen ismeri minden ágát-bogát és göcsörtjét. Nyolcvan esztendővel ezelőtt ő ültette, amikor szüleivel az emeletes, erős kőházba költöztek.
Kallós Zoltán ezen a vidéken van otthon, ahol látótávolságon belül két Bánffy-kastély is áll. Válaszúton van az egyik, odaát, Bonchidán a másik. A válaszúti kastély nem elsősorban a Bánffyakról híres, hanem mert itt született Wass Albert, akinek az anyja Bánffy lány volt. Szomorú látni, hogy manapság hogyan pusztul az épület. Nemrégiben még fogyatékos gyerekek nevelőotthona volt, most meg üresen rogyadozik...
A kettő közül az utóbbi, az egykor Erdély Versailles-ának nevezett palota, az író, rendező, grafikus, politikus, de leginkább: nagyúr Bánffy Miklós otthona romladozik jobban. A két kastély porladó emléke a mára nyomtalanul eltűnt magyar főnemesi világnak. A Kis-Szamos túlpartján már a Mezőség kopár, suvadásos dombjai hullámoznak, a Makkai Sándor által Holttengernek nevezett, első pillantásra érdektelen, sárba ragadt vidék.
Ám az elmúlt évtizedekben a Mezőség piros színnel került fel a magyar kultúra térképére, s ebben Kallós Zoltánnak elévülhetetlen érdemei vannak.
„Megérkezett anyám sírása. Hangtalan őszi eső a Mezőség törött ablakán” - írta Sütő András (1927-2006) „Anyám könnyű álmot ígér” dokumentumregényében a tájegységhez tartozó Pusztakamaráson örök várakozásban élő édesanyját idézve.
Kallós Zoltánt mindig a hangtalan őszi esőt síró emberek érdekelték: egy életen át hallgatta a mezőségi, a kalotaszegi, a gyimesi, a moldvai emberek dalban, mesében, muzsikában elmondott életét, keserűségét, bánatát, gyászát éppúgy, mint örömét, reményét, vidámságát. Pedig ha valakinek, Kallós Zoltánnak lett volna oka arra, hogy csak a saját bajával törődjön. Családjától mindent elvettek, tanulmányait, munkáját háború, impériumváltások, a kommunista diktatúra akadályozta.
A magyar népi kultúrával magát a kolozsvári református kollégium diákjaként eljegyző kutató úgy, azzal a makacssággal gyűjtötte, jegyezte fel, publikálta a szebbnél szebb dalokat, balladákat, meséket, ahogyan az öreg tölgy kapaszkodik a mezőségi földbe...
*
A kötet TARTALMA:
1. Mezőségi hajszálgyökerek;
2. Utak Moldvába állambiztonsági figyelemmel;
3. Balladák könyve, balladai sorsok;
4. Darabjaira esett világ - visszatérés Válaszútra;
A kötetet Korniss Péter különleges fotói kíséretében adjuk közre.
*
„A Mezőségtől Moldváig” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik kötelességüknek érzik az őseinktől átörökölt hagyományt, kultúrát megismerni, éltetni és továbbadni a következő nemzedéknek.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.