Orosznak lenni - vagy nem lenni? ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) több évtizeddel ezelőtt, 1973. szeptember 5-én írta meg egyik legfontosabb politikai manifesztumát, a Szovjetunió vezéreihez címzett levelét.

Kötetünk „tétje”: hogyan lehet Szolzsenyicin gondolkodói életművét „visszavezetni” a mai magyarországi szellemi életbe?

• Feltételezhetjük-e egyáltalán, hogy volt olyan időszak, amikor a személye, életműve, társadalomszemlélete a magyar viták szerves részét képezte, vagy legalábbis kulcsfontosságú és magától értetődő hivatkozási alap volt?

• Ha igen, akkor „melyik” Szolzsenyiciné?
• A Gulag szigetvilág alkotója?
• A Nobel-díjas író?
• A hazájából kitoloncolt másként gondolkodó?
• A politikai röpiratok, vitairatok szerzője?
• Érdemes-e ezeket a kérdéseket épp Magyarországon feltenni, amikor életművének megítélése saját hazájában, Oroszországban is ellentmondásos?
• Amikor a Szolzsenyicin-viták lefolytatása helyett „odahaza” inkább a hallgatás a jellemző?

Szolzsenyicin nagy művei és egymásnak sokszor gyökeresen ellentmondó gondolkodói kísérletei mögött van egy konstans elem, egy állandó arc: az oroszság.

Saját oroszságát ő maga egyszerre tekinti:

- politikai kinyilatkoztatásnak (amely legfőképp a kommunizmussal áll szemben),
- ideológiai kategóriának (amely a konzervativizmus „népi” válfaját teszi a hierarchia csúcsára),
- morális küldetésnek (amiely az individualizmus összes formáját kizárja),
- eszmei pozíciónak (ami mindenféle nyugatos szemlélet ellenpólusa),
- és történelmi szerepnek…
*

Ez a Szolzsenyicin különlegesen gazdag publicisztikai hagyatékából készült válogatás (esszék, cikkek, beszédek) azt mutatja be, hogy mit is jelent nála az így felfogott „oroszság” mint komplex önkép és alkotói szemlélet, politikai és ideológusi szerep. Ám amikor az orosz hazafiság jelentéséről, meggyalázásáról vagy az orosz történelem tanulságairól beszél, az nekünk, magyaroknak is sokat mondhat arról, hogyan találhatunk rá egy olyan egészséges hazafiságra, amely a közös szellemiségben gyökerezik, de nem kirekesztő, és új esélyt ígér... abban a világban, amely Szolzsenyicin szerint a vesztébe rohan...
*
A kötet TARTALMA:
• I. Járom és szabadság;
- Hazugság nélkül élni;
- A szabadság elsekélyesedése;

• II. A Nyugat szelleme;
- Nyitott szemmel;
- Meghasadó modern világ;

• III. Művészet és modernitás;
- Előadás a Nobel-díj átadása alkalmából;
- Dallam a semmi húrjain;

• IV. Vallás és hagyomány;
- Elfeledett Isten;
- Szenvedés és istenkeresés;

• V. Szovjet történelem, orosz távlat;
- Levél a Szovjetunió vezéreinek;
- Oroszország az összeomlás felé;
*
2013. december 11-én 95 éve született Alexandr Szolzsenyicin orosz író. Egy interjújában azt mondta, az írónak használ az, ha az élet egy kicsit megforgatja és sokfajta élményhez juttatja, ám az ő esetében kicsit túllőtt a sors a célon. Míg a mi - most már örökké halhatatlan - írónk, Kertész Imre a náci haláltáborban szerzett életre szóló élményeket a későbbi irodalmi tevékenységéhez, úgy az orosz író a sztálini lágereket járta meg, s ő is összeszedett ezekben egy Nobel-díjnyi tapasztalatot.

1945-ben kapott nyolcévnyi kényszermunka büntetést, amiért egy magánlevélben tiszteletlenül írt Sztálinról, s miután csodák csodájára túlélte a lágerek poklát, még kazahsztáni kitelepítéssel is vezekelnie kellett a bűneiért...

*
Az „Orosznak Lenni - vagy Nem lenni?” című - Szolzsenyicin különlegesen gazdag publicisztikai hagyatékából készült - eme válogatást azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek keretében szeretnék érzékelni, hogy mit is jelent nála az „oroszság”, mint komplex önkép és alkotói szemlélet, politikai és ideológusi szerep, a magyarok számára is tanulságul szolgáló orosz hazafiság, amely közös szellemiségben gyökerezik, nem kirekesztő és új esélyt ígér a Szolzsenyicin szerint vesztébe rohanó világban...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.