Önfia vágta sebét — Nemzeti Könyvtár Sorozat 36. kötet

Mészáros Lázár, az 1848/49-es szabadságharc kormányának hadügyminisztere a Tudós Társaságon elmondott székfoglaló beszédében a korszerű magyar hadsereg alapjait rakta le – és sürgette az akkor már több évtizede fennálló Ludovika Katonai Akadémia átszerezését. Legtöbbször Olaszországban teljesített szolgálatot, hat nyelven beszélt, tudományos írásokat közölt, sőt, foglalkozott irodalommal, ezen belül költészettel, érdekelte a festészet, a vizualitás...

A szabadságharc leverése után emigránsként bejárta a világot, még farmer is volt az Egyesült Államokban, Londonig tudott Európába jönni, ott meghalt. Máig feldolgozatlan életművet hagyott hátra.

Nemeskürty István a Ludovika Katonai Akadémiára járt, sok nyelven beszélt, nagyszerű életművét nem kell feldolgozni, szerencsére írja az magát tovább. És írásaiban, nyilatkozataiban feltűnően gyakran szerepel Mészáros Lázár neve.

„Ha létezik reinkarnáció, és a reinkarnáltaknak hasonlítani kell egymásra – akkor Mészáros Lázár és Nemeskürty István legalábbis ezoterikus megközelítésben rokonok. Léteznek ilyen „személyiségívek” a magyar történelemben.”