A nápolyi asszony — Beatrix királyné

Beatrix királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége ennek a regénynek a főszereplője. Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben.

Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és a művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is.

Hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak.

Ez a hiány teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Fordulatokban, izgalmas eseményekben és válságos mozzanatokban bővelkedő sorsát 1485-től, Bécs elfoglalásától kíséri végig a szerző, de elvezet a már magányos, öreg, külföldön élő Beatrix betegágyához is...

Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat – közöttük Galeotto Marziót és Bonfinit –, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillanthat a történelmi eseményekbe is.

A nápolyi asszony először 1924-ben látott napvilágot – s azonnal elnyerte az Akadémia Péczely-díját.

Szerzője Surányi Miklós (1882-1936) nagy műveltségű vidéki levéltáros 1916-ban tűnt fel az irodalomban: A trianoni páva című regénye azonnali, hatalmas sikert aratott. 1918-tól kezdve már csak az írásnak és az újságírásnak élt, sorra láttak napvilágot történelmi regényei. Látásmódja azonban elképesztően eredeti volt: a nagy történelmi alakok életében és a jelentős történelmi események kulisszái között is a magántörténelem, az emberi érzelmek, szerelmek és gyűlöletek sorozata érdekelte, nem félt a korban erkölcstelennek minősített, valójában azonban rendkívül finoman erotikus leírásokat készíteni, s szereplőit legbelsőbb titkaikról, magánügyeikről nyíltan beszéltetni.

Ezek a sajátságok A nápolyi asszony-ra is tökéletesen igazak. Surányi minden iránt érdeklődik, ami Mátyás korát jellemzi: olvashatunk követjárásokról és diplomáciáról, a reneszánsz udvar működéséről, politizáló urakról és csatázó katonákról, s megismerkedhetünk Mátyással, a királlyal, hadvezérrel, hőssel, tudóssal – és esendő emberrel. Mert a regény alapvetően mégis Mátyás és második felesége, a nápolyi asszony, Beatrix királyné szerelmét, házasságát, egymás felé fordulását és egymástól való elfordulását mutatja be: azt a „héja-nászt”, amilyen az író szerint legnagyobb uralkodónk és asszonya kapcsolata volt.

A regény felteszi a kérdéseket:

• Milyen reményekkel érkezett Magyarországra az itáliai hercegnő, s miért mentek ezek füstbe?
• Elég erős lehet-e egy nő ahhoz, hogy férfiként cselekedjen és döntsön?
• Lehet-e szeretni azt a nőt, akiről közben feltételezzük, hogy akár a fiunkat is megmérgezné?
• Mennyit ér a hatalom: eladja-e érte egy asszony még önmagát is?
• Mennyit ér a szerelem: elveszíthetjük-e benne önmagunkat? - teszi fel a kérdéseket a regény.

Miközben megtudhatjuk, hogyan élt és halt Mátyás, s mi történt a halála után Beatrixszal, Corvin Jánossal, s híveivel, a magyar nemesség színe-virágával, sokat gondolkodhatunk arról is, mennyi szerepet engedett a történelem a nőknek a 15. században, s mennyit a huszadik század elején. Lapozgatva Beatrix történetét, „megismerhetünk egy nagy, lovagias és ostoba férfiszerelmet is, Mátyás királyét.”

„A Nápolyi Asszony” című eme kiadványt Beatrix királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége, mint a regény főszereplőjének élete és kora iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a fantázia és a regényes elbeszélés segítségével szeretnék a tudatukban és képzeletükben megítélni vagy újrateremteni Hunyadi Mátyást is, a kor legnagyobb humanista uralkodóját...