Ősmagyarok mitológiája és Magyar Tündérvallás — két könyv együtt kedvezőbben

Több évtizednyi „szellemi régészet” eredménye ez az összefoglaló tanulmányfüzér, amely a Mindenség magyar látomásáról szól. Nemzeti emlékezetünk legfontosabb részét igyekszik helyreállítani szétszórt töredékekből, mesékből, mondákból és a nyelvünkben rejlő bölcsességből, mitológiából.

„Az Ősmagyarok Mitológiája” című eme kötet gazdagon mutatja be őseink:

• nyelvi misztériumait, a magyar nyelvünk teremtő mivoltát
• magyar ősvallásunk rítusait, szimbólumainak eredetét és jelentéseit
• mitológiai személyeink és a hozzájuk kötődő, mára elfeledett mondáinkat
• a Táltos témakör eddig ismert legteljesebb bemutatását szokásaikkal, hiedelmeikkel, beavatási szertartásaikkal
• az ősmagyar mágiát őseink teljes halottkultuszával, túlvilág képével, ünnepeinek, rituáléinak feltárásával, a népi gyógyászat misztikus elemeivel
• valódi Fény-vallásunkat a lehető legátfogóbb módon a hozzá tartozó titokzatos világképpel.

Bemutatja, hogy a magyar ősvallás lényege a szerelem és tudás révén való boldogságkeresés lehetett, a Fényvilág feltétlen szolgálata; célja pedig a mennyeit lehozni, megvalósítani a Földön.

Az egyetlen lehetséges észszerű, Magyar Utat mutatja számunkra:

feltárni és megismerni ősvallásunkat és hagyományainkat, visszatérni a tiszta forráshoz, az Élet fenséges hitéhez – követvén Csodaszarvasunkat, vissza az Édenkertbe, vissza igazi Önmagunkhoz...

A kötet TARTALMA:

• ELSŐ RÉSZ - A magyar nyelv bölcsessége;
• MÁSODIK RÉSZ - Teremtés és világkép;
• HARMADIK RÉSZ - Az eredet és az ősök;
• NEGYEDIK RÉSZ - Istenanya és Öregisten;
• ÖTÖDIK RÉSZ - A táltosok világa;
• HATODIK RÉSZ - Varázslat és gyógyítás;
• HETEDIK RÉSZ - Szertartások és ünnepek;
• NYOLCADIK RÉSZ - Túlvilág és temetkezés;
• KILENCEDIK RÉSZ - Fény-vallásunkról

HIVATKOZÁSOK

Grandpierre Atilla ajánlása:
„Bíró Lajos átfogó műve jó bevezető mindenki számára, akinek a magyar ősmúlt, a magyar mitológia, a magyar nyelv felkeltette érdeklődését, és aranybánya lehet azoknak is, akik már beleásták magukat a magyarság titkaiba.

»Az őseredeti nyelv abból az isteni Fényből ered, ami a tudás forrása. Ezért e nyelv bölcsességet, isteni tudást hordoz. A magyar nyelv áll legközelebb az égi kinyilatkoztatáshoz« – e gondolat jegyében vizsgálja a szerző a magyar nyelv bölcsességét, világképét, eredetét, a magyarság Istenről szerzett tudását, a táltosok világát, a varázslás hagyományait, a népi gyógyászat mágikus elemeit, ősi szertartásainkat, a túlvilágról nyert képzeteinket, és fény-vallásunkat. Mivel a nyelvi megfontolások önmagukban gyakran nem rendelkeznek bizonyító erővel, a szerző régészeti, történelmi adatokkal is alátámasztja következtetéseit.”

Ősvallásunk tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el...

A kutató-író bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

A kötet TARTALMA:
ELŐSZÓ - AZ ELILLANT TÜNDÉRVILÁG NYOMÁBAN

- ELSŐ RÉSZ - A tündérhit forrásainál:
Szicília tündérei - Az extázis Istennője - Szabadi(osz), a Boristen - Kötő istennő és a fonás mágiája - A nimfák birodalma - A hunzák tündérvallásáról - Kelta tündérvilág

- MÁSODIK RÉSZ - A magyar tündérvallásról:
Az aranyalmafa Istennője - Tündér Ilona - Tündérsziget, tündérhegy - Nap-tündérek és Hold-boszorkányok - Az Aranykor és a tündérek - A tündérek évszaka - Az istennői hetesség - A víz és a tündérek - Az Istennő gyöngyei - Madár, angyal, tündér - A teremtés tojása - A tündérszerető: a lidérc - A Szépasszonyok vászna - Tündérország „földrajza”

- HARMADIK RÉSZ - A tündérmulatság misztériuma:
Szent helyek vagy átjárók - Tündéridő (időn kívül) - Fényesség - Zene, tánc és extázis - Meztelenség és nász - Lakoma és borozás - Fehér lovon

• UTÓSZÓ (Juhász Zsolt)
• TÜNDÉRMESÉK:

A Hány tündére - A büki fekete tó - Tündérszép Ilona - Tenger csudája - Nádszállányok - Hattyútündérek
HIVATKOZÁSOK

Bíró Lajos könyve az első monográfia, amely erről a témáról megszületett, egy igazi különlegesség tehát. Mint a kötetben írja:

„Könyvem azoknak ajánlom, akik keresik még a világból kiveszőben levő csodát, látomást és extázist; azoknak, akik még hisznek az isteni Lélekben és az Ő titokzatos Országában.”

Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
A túlvilág nyomában című könyvét a ’90-es években 16 folytatásban publikálta.

Főbb művei:

• A magyar régmúlt titkai (Bp., 1999.);
• „Kerek Isten Fája...” (A magyar ősvallásról) 2 kiadás: 2001 és 2002;
• Varázsgyógyítás (Debrecen, 2002.);
• Táltosok könyve (Fríg kiadó, 2004.);
• Székely őstörténet és ősvallás (Debrecen, 2005.);
• Magyar Halottaskönyv (Fríg kiadó, 2006., Farkas Lőrinc, 2015.);
• Szerelem : Isten (Debrecen, 2010.);
• Magyar mágia (14 néprajzi tanulmány) Budapest, 2011.;
• A magyar tündérvallás (Angyali Menedék, 2015.)
• A bor és a szőlő ősi titkai (Fríg, 2015.)
• Az ősmagyarok mitológiája (Angyali Menedék, 2015.)
• A magyar Jézus és eltitkolt tanításai (Angyali Menedék, 2016)
• Őseink fényvallása (Angyali Menedék, 2017)