A magyar szent koronához visszatért Kárpátalja
Fedinec Csilla
Könyv
Jaffa kiadó, 2015
Jaffa kiadó, 2015
242 oldal, Kemény kötésű fűzött A5 méret
ISBN 9786155492907
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 150 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 2 930 Ft
Leírás
„És nem lehet feledni, nem, soha
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke”
(Juhász Gyula - Trianon)
*
Kárpátalja rövid száz év leforgása alatt vált a Habsburg-monarchia perifériaterületéből nemzetállamok ütközőpontjává, és élt meg ennek következtében számos államfordulatot.
Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett.
Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból „köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást.
Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e „kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a „leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát.
Ez a forrásokban gazdag és olvasmányos kötet számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyeknek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben.
*
Fedinec Csilla 1968-ban született Beregszászon. Az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott, az 1990-es években ugyanitt oktató. PhD-fokozatát 1996-ban szerezte a Magyar Tudományos Akadémián. 2002-től a budapesti Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjában dolgozott. Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
*
A kötet TARTALMA:
ELŐSZÓ
• Európa közepe;
• Az első bécsi döntés;
• Rongyosok, időjelzők, térképhelyesbítők;
• Kárpáti Ukrajna;
• Felvidéki, kárpátaljai szellem és nemzethűség;
• Egy kis romantika;
• A Kárpátaljai Kormányzóság;
• A kormányzói biztosok;
• „Zsidókérdés”;
• A vég;
*
„A Magyar Szent Koronához Visszatért Kárpátalja” című eme kiadványt a forrásokban gazdag és olvasmányos kötet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik számos olyan kérdéssel és történettel találkozhatnak, amelyek hatásai a jelenbe nyúlnak, és továbbgondolásra késztetnek...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke”
(Juhász Gyula - Trianon)
*
Kárpátalja rövid száz év leforgása alatt vált a Habsburg-monarchia perifériaterületéből nemzetállamok ütközőpontjává, és élt meg ennek következtében számos államfordulatot.
Az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés, majd az 1939. márciusi magyar katonai akció következményeként a történeti Kárpátalja területe ismét Magyarország része lett.
Bár az új állapotokat rögzítő törvénycikk „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekről” beszélt, Fedinec Csilla kötete rámutat: a sok szempontból „köztes térnek” számító, összetett nyelvi és etnikai bonyodalmakkal szembenéző régióban nem fogadta egyöntetű lelkesedés a két évtizedes szünet után visszatérő magyar közigazgatást.
Ám a történész nem csupán a részletesen bemutatott történeti-politikai eseményekre koncentrál. Könyvéből kiderül az is, létezett-e „kárpátaljai szellem”, és ha igen, azt mi képviselte leginkább: a fenyőerdőkkel borított romantikus hegygerincek, a gazdag történelmi emlékekkel rendelkező városok, a magyar őstörténet kultikus pontja: a Vereckei-hágó, a terület sokrétű – utóbb szinte mind egy szálig halálba küldött – zsidó lakossága, netán a „leghűségesebb nemzet”, azaz a ruszinok közössége, akik sohasem kaphatták meg a nekik ígért autonómiát.
Ez a forrásokban gazdag és olvasmányos kötet számos olyan eseményt és történetet tárgyal, amelyeknek hatásai a jelenbe nyúlnak, bizonyítva ezzel, hogy háromnegyed évszázaddal az események után még mindig vannak feltáratlan és kibeszéletlen fejezetek történelmünkben.
*
Fedinec Csilla 1968-ban született Beregszászon. Az Ungvári Állami Egyetemen diplomázott, az 1990-es években ugyanitt oktató. PhD-fokozatát 1996-ban szerezte a Magyar Tudományos Akadémián. 2002-től a budapesti Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjában dolgozott. Jelenleg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.
*
A kötet TARTALMA:
ELŐSZÓ
• Európa közepe;
• Az első bécsi döntés;
• Rongyosok, időjelzők, térképhelyesbítők;
• Kárpáti Ukrajna;
• Felvidéki, kárpátaljai szellem és nemzethűség;
• Egy kis romantika;
• A Kárpátaljai Kormányzóság;
• A kormányzói biztosok;
• „Zsidókérdés”;
• A vég;
*
„A Magyar Szent Koronához Visszatért Kárpátalja” című eme kiadványt a forrásokban gazdag és olvasmányos kötet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik számos olyan kérdéssel és történettel találkozhatnak, amelyek hatásai a jelenbe nyúlnak, és továbbgondolásra késztetnek...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.