Nehéz nem szatírát írni

A Hamvas Béla életműsorozat 29. kötete iránt érdeklődő, eme szatirikus írásait megismerni akaró olvasóknak ajánlott: Juragia; A nagy ember; Ruvenzori; A hazugság diadala; Jubileum; A káposztáskert; Chidipusz. „Azt mondják, a komorság az ördög arca...” Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el...

„Azt mondják, a komorság az ördög arca...”
*
Hamvas Béla szatirikus írásait tartalmazó eme kötet TARTALMA:

• Juragia;
• A nagy ember;
• Ruvenzori;
• A hazugság diadala;
• Jubileum;
• A káposztáskert;
• Chidipusz.

BESZÉLGETÉS AZ AKROPOLISZON (1930);
NEM MIND ARANY AMI RÉZ (1956-1957)
UTÓSZÓ
*
Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

Az 1970-es évekig Hamvas Béla művei csupán kéziratos / gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. A kilencvenes évek elején kezdődött el a teljes életmű rendezett és autorizált kiadása.

Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el.
*

Édesapja 1919 novemberében megtagadja a csehszlovák hűségesküt, ezért a családot kiutasítják Pozsonyból, és Budapestre költöznek. Hamvas Béla 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, emellett zeneelméleti előadásokat látogat, sőt alkalmi hallgatója az orvostudományi karnak is. 1919-20-ban jelennek meg első írásai a pozsonyi Tavasz folyóiratban, majd 1923-tól három évig újságíró a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál...

Többször is behívták katonának. 1944-ben Németországból hazaszökött Budapestre, ahol az ostrom idején katonaszökevényként bujkált. A lakását bombatalálat érte, így valamennyi ott lévő könyve és kézirata megsemmisült.

1945 után szerkesztő, könyvtáros és kertész volt, 1951-től 1964-ig raktáros és gondnok volt Inotán, Tiszapalkonyán, és Bokodon...

Az 1970-es évekig a művei csupán kéziratos - gépelt formában voltak hozzáférhetők. A nyolcvanas évektől indulhatott meg a nyilvános recepció, először „A világválság” (1983), majd a nagyszabású regény, az akkor még enyhén cenzúrázott „Karnevál” (1985) jelenhetett meg.

A kilencvenes évek elején kezdődött el a teljes életmű rendezett és autorizált kiadása (szerkesztője Dúl Antal). Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.

*
A „Nehéz Nem Szatírát Írni” című eme kiadványt - a fenti tartalom szerint - a Hamvas Béla életműsorozat 29. kötete iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.