Jogállami átmenetünk

Paradoxonok, dilemmák, feloldatlan kérdések... A jogászság a polgárosodás ügyét példamutatóan sikeres kodifikációkkal segítette, és hozzájárult egy szakmailag magas szintű törvényhozási (jogalkotói) és törvénykezési (jogalkalmazói) szervezet kiépítéséhez. A társadalmi és gazdasági élet különböző fórumain a jogászok műveltségét eszményítő jogászias érvelés mintaadó szerepet játszott, így a stílust, a politika gyakorlását óhatatlanul alakította. Eme kiadvány a jog, a jogtudomány, a jogállamiság, a jogfilozófia, a jogérvényesítés, a jogváltás, az alkotmánybíráskodás... kérdésköre iránt érdeklődőknek ajánlott, annak át és továbbgondolásával, hogy a társadalom egyes rétegeinek, köztük a jogászoknak is milyen valóságos lehetőségei vannak a jog tartalmi meghatározására, és az egyes rétegek társadalmi és politikai nyomása folytán ez valójában mennyire válik meghatározóvá a társadalmi lét összfolyamatában...

• Jogásznemzet voltunk?
• És ha igen, úgy jelentett ez valamit?

„Közel száz év magyar történelme részleges sikereinek és alapvető megoldatlanságból fakadó kudarcainak az ismeretében mindenesetre bizton tudhatjuk, hogy fejlődésünknek nem volt meghatározó jellemzője”. Tény, hogy a középrétegekből azok, akik egyéb irányban meghatározóan komoly elhivatottságot nem éreztek, egyre nagyobb számban választották - először talán átmenetileg, jobb híján, később azonban a (társadalmi értelemben) felnőtté válás útjaként is - a jogi stúdiumokat.

Tény, hogy ennek következtében mindenütt, ahová beérkezhettek - vagyis a politizálás és a politizálgatás fórumain (az országgyűlésben, a vármegyei közigazgatásban, de a pártokban, a kaszinókban és a társasági élet egyéb színterein is) - pontosan a jogászok műveltségét eszményítő jogászias érvelés játszott mintaadó szerepet. A stílust, a politika gyakorlását így óhatatlanul alakította.

S hogy mindezt a XIX. század végének teljesítményeire konkretizáljuk: a jogászság a polgárosodás ügyét példamutatóan sikeres kodifikációkkal segítette, és hozzájárult egy szakmailag magas szintű törvényhozási (jogalkotói) és törvénykezési (jogalkalmazói) szervezet kiépítéséhez. És hozzátehetjük: a két világháború közötti korszakot sem pusztán a Királyi Kúrián elnöklő Töreky Géza politikai vonatkozású ügyekben is példásan szigorú bíráskodása jellemezte...
*
A kötet TARTALMA:

• ELŐZMÉNYEK:
- Múlt és jelen;
- Mi kell a joghoz?

• ÁTMENET:
- A kihívás egyedisége;
- Egy kezdő jogállam botladozásai;

• JÁTÉKSZABÁLYOK, VITÁK:
- A taxisblokád megítéléséről;
- Törékeny jogállamiságunk;
- Szerepzavar a jog funkciói körül;
- Jog és jogállamiság oszthatatlansága;
- Polgári engedetlenség: Minta mérték nélkül?

• SZEMBENÉZÉS A MÚLTTAL:
- A mértékállítás szüksége;
- Szabad-e ítélnünk a múltról? - Jogfilozófiai megfontolások;
- A jogérvényesítés dilemmája;
- Igazságtétel jogállamban: Alkotmányos kudarcra ítélten;

• JOGÁLLAMISÁG:
- A jogállamiság és joga;
- Alkotmánybíráskodás, mint „láthatatlan alkotmány” írása;

• MINTAKÖVETÉS:
- Újsütetű jogállamiság: a kölcsönminták bája és esendősége;
- Jogi kultúrák - összehasonlító megközelítésben;
- A jogváltás paradoxonai;
- Jogtudományunk az ezredvégen;

FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK:
- Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában;
- Egy élet a századelőn;
- Szerencsés társadalom;

*
A „Jogállami Átmenetünk” című eme kiadványt a fenti tartalom szerint a jog és jogállamiság kérdésköre iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, annak át és továbbgondolásával, hogy a társadalom egyes rétegeinek, köztük a jogászoknak is milyen valóságos lehetőségei vannak a jog tartalmi meghatározására, és az egyes rétegek társadalmi és politikai nyomása folytán ez valójában mennyire válik meghatározóvá a társadalmi lét összfolyamatában...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.