Illyés Gyula naplójegyzetek 1956-1957

Illyés Gyula (1902-1983) '56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig tartó időszakot jeleníti meg. 1957 elején elrejtették és a padláson tárolt más témájú könyvek és iratok közül véletlenül csak 2014 áprilisában került elő. A kötetet az író lánya, Illyés Mária készítette elő kiadásra, Horváth István történészi közreműködésével, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.

Az 1956. október 23-tól 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét, mint cselekvő és megfigyelő. Irányítója volt – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – a forradalom egyik szellemi központjának, az Írószövetség elnökségének. Részt vett a politikában a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel.

Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És ott tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4-e után a hatalmukat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal.

Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette az ezeken elhangzottakat.

Ezenközben szinte minden nap járta Budapestet: gyalog, biciklivel, sítalpon, vagy az ócska és állandóan lerobbanó Dongó-motorjával. Meghallgatta a társadalom legkülönbözőbb képviselőit, látta a várost, érezte hangulatát, és írói tehetsége révén mindezt igen érzékletesen meg is örökítette. Figyelemmel kísérte a forradalom külföldi fogadtatását.

A följegyzések nemcsak az események előrehaladásáról adnak számot, hanem – mint a novellák, vagy a regények – a lelkek átformálódásáról is.

A gyorsan lejegyzett, hol bővebb, hol csak félmondatokkal rögzített eseménynaplónak része az a néhány, eredetileg megjelenésre szánt, de végül soha nem publikált felhívás, újságcikk-, illetve levéltervezet is, amelyekben Illyés a látott eseményeket értelmezi a napok forgatagában, de mégis történelmi távlatban.

A napló és a könyv összeállítását végző Illyés Mária írta az ELŐSZÓ-t is, Horváth István jegyzetei, a forrásokra történő utalásai, vagy másutt föllelhető adatokra való filológiai hivatkozásai önálló történészi munkaként is olvashatók. Reflektorfénnyel pásztázzák be azt a területet, amelyet Illyés Gyula a naplóban bejárt. Így válnak még érthetőbbé a mai olvasó előtt (2016-ban) a hatvan évvel ezelőtti események.

Ugyancsak Horváth István gyűjtötte össze a kötet végén olvasható függelékben a naplóban említett kiáltványok, írások, levelek, nyilatkozatok szövegét. Némelyikük a családi hagyatékban is fönnmaradt, csakúgy, mint a képanyag egy része.

Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amit Illyés Gyula le tudott jegyezni az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amivel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.

„A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választottuk ki, felidézni a büszkeség, a dac és a gyász lelkiállapotát, amelyet 1957 elején, a kádári terror beindulásakor a nemzet többsége érzett”.

*
Az „Illyés Gyula Naplójegyzetek 1956-1957” című eme kiadványt a háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő naplójegyzete, eseménynaplója, a soha nem publikált kiáltványok, írások, levelek, nyilatkozatok szövege, Illyés Gyula száz napja iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, mint cselekvő és mint megfigyelő tollából, a forradalom és a korai megtorlások idejéről...

Illyés naplója tanúsítja, hogy e történelmi napokban, minden helyzetben megőrizte az erkölcsi egyenességét, kiállását a méltányosság, az igazság és a becsületesség mellett.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.