Szabad szemmel

Lator Lászlónak a vers tere az élet tere. Nem csak az elméleté. Továbbá Pilinszky-elemzése, Illyés Gyulával való levélváltása, az új nemzedékek tagjaira folytonosan reflektáló írásai mind-mind arra utalnak, hogy csillapíthatatlan kíváncsisággal ragad meg, mutat fel minden mozzanatot, amelynek a költészet, vagy az adott mű a létét köszönheti. Lenyűgöz szakmai megvesztegethetetlenségével is: szabad szemmel nézi mindenkori tárgyát, a műelemzést a szerzői szándék értelmében végzi el, nem pedig „az elmélet gyakorlóterepének” tekinti. Eme kiadvány az irodalmat kedvelő, a társadalom és a közélet eseményeire, történéseire nyitott, a kivonatos esszéihez hasonló írások iránt érdeklődőknek ajánlott.

Salve, kutya! - írta a nagy kutyabarát Szabó Magda egy alkalommal Lator Lászlónak.

Versben írta, mert Latorhoz a vers illik leginkább. Szemérmes-cinkos noszogatás ez: a többiekre figyelő pályatárs levele ahhoz a szerzőhöz, aki csak a fő műveit szereti kötetben viszontlátni. Ugyanaz a ritka gesztus, amellyel a megszólított költő, tanár, szerkesztő fordul tanítványhoz, szerzőhöz, munkatárshoz.

Lator Lászlónak a vers tere az élet tere. Nem az elméleté. Pilinszky-elemzése, Illyés Gyulával való levélváltása, az új nemzedékek tagjaira folytonosan reflektáló írásai mind-mind erre utalnak. Csillapíthatatlan kíváncsisággal ragad meg, mutat fel minden mozzanatot, aminek a költészet, az adott mű a létét köszönheti.

Lenyűgöz szakmai megvesztegethetetlenségével is: szabad szemmel nézi mindenkori tárgyát, a műelemzést a szerzői szándék értelmében végzi el, nem pedig „az elmélet gyakorlóterepének” tekinti.

Ha nem folytatod, Latorom,
én a derekad letöröm.
Sej-haj!
Tejeskávéban szokatlan a haj.
Salve, kutyissime Tu!

„Szabó Magda ezzel a régóta készülő kötettel valószínűleg meg lenne elégedve. Nincs benne haj...”
*
Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista. Kárpátalján, Tiszasásváron született 1927-ben. Makón érettségizett, 1947-ben felvették az Eötvös Collegiumba, 1949-ben kizárták az intézményből. Magyar-német szakos diplomát szerzett. Körmenden tanított, majd 1955-től 1989-ig az Európa Könyvkiadó latin csoportjának szerkesztője, főszerkesztője volt.

Költői pályafutásával párhuzamosan tekintélyes fordítói életművet hozott létre. Szívesen hangoztatott felfogása szerint a műfordítás nem szükséges rossz, hanem nélkülözhetetlen jó. Tanított a bölcsészkaron, a színművészetin. A rádió és a televízió irodalmi műsorainak közkedvelt szereplője. Tíz évig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökeként tevékenykedett...
*
Ízelítő a TARTALOM-ból:

A VERS TERE
(...)
- A modern líra lehetőségei;
- Négyszer öt vers;
- József Attila dalai;
- Pilinszky János eretnek jelenései;
- Hal, kutya, ember;
- Pályakezdők;(...)

SZELLEMIDÉZÉS
(...)
- Szabó Magda pályája;
- Kosáry Domokos az Eötvös Collegiumban;
- Lengyel Balázs halálakor;(...)

VERSET FORDÍTANI
(...)
- Lehet-e verset fordítani?
- Lehet-e József Attilát fordítani?
- Radnóti Miklós németül?(...)

KILÁTÓ
(...)
- A százéves Apollinaire;
- Kajetan Kovics;(...)

MINDENFÉLE
(...)
- A két makói festő;
- A magyar nyelv ma;(...)

*
A „Szabad Szemmel” című eme kiadványt az irodalmat kedvelő, a társadalom és a közélet eseményeire, történéseire nyitott, a fenti tartalom kivonatos esszéihez hasonló írások iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.