Totem és tabu
Sigmund Freud
Hermit kiadó, 2016
Leírás
Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték a fiai. Bűntudatuk támadt, kialakították az incesztus tilalmát, amely terhet ró a vágyakra, ösztönökre. Ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása. „Példát mutat az etnológusoknak arra, hogy mennyivel értelemdúsabbá és tudományosabbá válik az óriási szorgalommal egybehordott néplélektani és néprajzi adathalmaz, ha a tudattalan lelki élettel is számoló pszichoanalízis kategóriáit alkalmazzák reá, és mennyivel közelebb visz ez a módszer a komplikált és érthetetlen néplélektani jelenségek mögött rejlő egyszerű igazságok megértéséhez”.
Az eredeti német kiadás címe:Totem und Tabu - 1918.
*
Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték a fiai.
Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen.
Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása...
*
A kötet TARTALMA:
• I. Az incesztus-iszony;
• II. A tabu és az érzelmi rezdülések ambivalenciája;
• III. Az animizmus, a mágia és a gondolatok mindenhatósága;
• A totemizmus visszaütközése a gyermekkorban;
JEGYZETEK
*
Sigmund Freud (Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.
Tudománytörténeti hatásán túlmenően, meghatározó jelentőségű a huszadik századi nyugati ember önmagáról alkotott képének megalkotásában is. Mindennapjainkból hozzá köthető a tudatalatti jelentőségének, illetve a kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése, részben a gyermekkor kultusza is. Sokáig csak szűk rajongói rétege volt, a dekadencia táplálkozott belőle. Az első világháború után vált népszerűvé, ekkor már szélesebb körben terjedt el és a fejlett országok mindegyike átvette a pszichoanalízis eredményeit.
A második világháború után a hétköznapi életbe is beépülnek a gondolatai, az '50-es-'60-as években már tömegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho című filmjét. A hetvenes években Freud művei komoly inspirációt jelentettek a humántudományban az ún. posztstrukturalista gondolkodás számára...
*
A „Totem és Tabu” című eme kiadványt a fenti négy értekezést megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk, annak jegyében, hogy a „Totem és Tabu példát mutat az etnológusoknak arra, hogy mennyivel értelemdúsabbá és tudományosabbá válik az óriási szorgalommal egybehordott néplélektani és néprajzi adathalmaz, ha a tudattalan lelki élettel is számoló pszichoanalízis kategóriáit alkalmazzák reá, és mennyivel közelebb visz ez a módszer a komplikált és érthetetlen néplélektani jelenségek mögött rejlő egyszerű igazságok megértéséhez”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.