A halálösztön és az életösztönök

Sigmund Freud (1856-1939) osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója. A pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze. A második világháború után a hétköznapi életbe is beépülnek a gondolatai, az '50-es-'60-as években már tömegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho című filmjét. A hetvenes években Freud művei komoly inspirációt jelentettek a humántudományban az ún. posztstrukturalista gondolkodás számára... A kötet ajánlott a lélekelemzése iránt érdeklődőknek, annak szem előtt tartásával, hogy azok az „új megoldások” (száz évvel ezelőttiek), amelyeket ez a dolgozat közöl, további jelentős fejlődésnek képezhetik az alapjait...

A fordítás az alábbi mű alapján készült:
Sigmund Freud - Jenseits des Lustprinzips - 1920.
*
A pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze.
*
Sigmund Freud (Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikus iskola megalapítója.

Tudománytörténeti hatásán túlmenően, meghatározó jelentőségű a huszadik századi nyugati ember önmagáról alkotott képének megalkotásában is. Mindennapjainkból hozzá köthető a tudatalatti jelentőségének, illetve a kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése, részben a gyermekkor kultusza is. Sokáig csak szűk rajongói rétege volt, a dekadencia táplálkozott belőle. Az első világháború után vált népszerűvé, ekkor már szélesebb körben terjedt el és a fejlett országok mindegyike átvette a pszichoanalízis eredményeit.

A második világháború után a hétköznapi életbe is beépülnek a gondolatai, az '50-es-'60-as években már tömegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho című filmjét. A hetvenes években Freud művei komoly inspirációt jelentettek a humántudományban az ún. posztstrukturalista gondolkodás számára...

*
„A Halálösztön és Életösztönök” című eme kiadványt Freud lélekelemzése iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, annak szem előtt tartásával, hogy azok az „új megoldások” (száz évvel ezelőttiek), amelyeket ez a dolgozat közöl, további jelentős fejlődésnek képezhetik az alapjait...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.