Asszony a fronton

Ez a máig (2017) nyolc nyelvre lefordított könyv a hetedik kiadását érte meg, lankadatlan érdeklődés közepette. A szerző életének talán legnagyobb megpróbáltatást jelentő fejezetét meséli el, a második világháborúban - fiatal asszonyként - átélt borzalmakat. Azzal, hogy elbeszéli saját többszöri meggyalázásának, szenvedésének megrendítő történetét, hiteles, elfogulatlan, ezért perdöntő és örökérvényű tanúvallomást tesz az emberi sorsról.

Dr. Polcz Alaine szerző (Kolozsvár, 1922. október 7. – Budapest, 2007. szeptember 20.) magyar pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd alapítvány életre hívója, Mészöly Miklós Kossuth-díjas magyar író felesége.

1944-ben Kolozsvár bombázása miatt menekültek át Magyarországra, többek között Csákvárra, ahol még nagyobb megpróbáltatások vártak rájuk. Borzalmas szenvedéseken ment keresztül a szovjet katonák folyamatos, csoportos erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt. Erről a megrázó időszakról szól „Asszony a fronton” című könyve.

„(...) szívesen kérnék bocsánatot POLCZ ALAINE-től azokért az elkövetett kegyetlenségekért, amelyeket az orosz katonák, később meg a szovjet pártfunkcionáriusok, a KGB-emberek műveltek a magyar földön, és másutt is. (...)

Az »Asszony a Fronton« című regény orosz nyelvű fordítása után talán többen érzünk majd bűntudatot.

A bűntudat pedig: mégiscsak az első stádiuma a lélek nemesedésének, gyógyulásának.”
(Jurij Guszev)

1944, Kolozsvár: egy 19 éves ifjú asszony a férjével és anyósával együtt menekül a közelgő front elől - egyenesen a tűzvonalba, majd (a németek elől) egy erdészházba, ahol bújtatott zsidókkal, francia hadifoglyokkal együtt rejtőzködnek. Hányódás pincékben, bombázás, golyózáporok, éhezés, fagy és a nőket megerőszakoló orosz katonák - a fájdalom, a nélkülözés és a félelem tébolyító világa.

„Minden háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én éltem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok.

Ez az élet nemcsak az enyém volt. A férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülő lányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek.

• Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi?
• Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte?

Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi?”
(Polcz Alaine)

A kötetből a háború kegyetlen, személyes, de emberi és esendő arca is feltárul az olvasó előtt. Ez a dokumentum érvényű szépirodalom a női szenvedések könyve: kivételes mértéktartással, arányérzékkel, vádaskodás és önsajnálat nélkül...

Az „Asszony a Fronton” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a kötet olvasása során nyomon követik, hogy Polcz Alaine az akkori szemével hogyan kommentálja az eseményeket, hogyan szakadt rá az iszonyat, és miféle vitalitásnak, szívmelegségnek vagy véletleneknek köszönhetően maradt talpon.

Ajánlott még:

Együtt az eltávozottal.
Nem trappolok tovább.
Az utolsó mérföld.
Álomnapló.
Egész lényeddel.
Két utazás Erdélyben.
Főzzünk örömmel.
Úton a halállal I-II.
Életszakácskönyv szingliknek.