Az ismeretlen Ady — Akiről az érmindszenti levelesláda beszél

Már kislány koromban hallottam az Ady-fiúkról, Endréről és Lajosról. Ők Érmindszenten laktak, mi tőlük négy kilométernyire, Érszentkirályon. Az ő apjuk is gazdálkodott, az enyém is.

Apámat Kaizler Lászlónak hívták, s ez ugyan hangzásra német név, de apám ősei már a XVI. században letelepedtek Magyarországon, s a magyar földdel való viaskodás, a magyar bor, a búza ereje, maga az élet itt, az Érmelléken réges-régen ízig-vérig szilágyságiakká, idegyökerezett birtokos-nemesekké gyúrta a Kaizlereket.

Anyám, Jakó Ilona, pedig éppenséggel ősi magyar család leszármazottja, amit hármas előneve is bizonyít: szalárdi, félegyházi és farnazsi Jakó-lány volt... A mi portánkon ugyanazon a magvas tisztaságú szilágysági nyelven beszélnek, s ami a mi vidékünkön ezzel együtt jár, ugyanazt a károligáspáros Kálvin-hitet vallják, mint valamikor az Adyékén. Ez pedig azt is jelenti, hogy életfelfogásban, gondolkodásban, régi eszményekhez való ragaszkodásban nagyjából az ő portájuk, s a mienk igen kevéssé különbözött. Csak éppen a múlt tekintetében tettek túl rajtunk, hiszen tudott dolog, hogy ők a XIII. századig vezették vissza a családfájukat. Sőt, a lelkes, ifjú Ady-sarjak valamikor, túlzó romantikával, egyenesen Ond vezértől próbálták származtatni magukat...

Az emlékiratíró Kaizler Anna 1910-ben ment feleségül Ady Endre öccséhez, Ady Lajoshoz. Ekkor már ismerte Ady Endrét is, a Párizsból hazatérő költővel 1909 pünkösdjén találkozott, abban az időben, amikor igen felkapott volt a Nemzeti Színház épületében lévő Szikszay vendéglő...

A szerző rajongva figyelte Ady Endre életét, költészetét, feljegyzéseit kiegészítette az Ady-portán fellelt Ady-levelekkel, a családi események krónikáival, Léda jellemzésével, a Csinszka-történettel és a Dénes Zsófia-szállal meg sok minden mással, s végül 1942-re összeállt az Érszentkirályon elkezdett emlékirat. Benne végigkövethetjük a költő utazásait, nyugat-európai kalandozásait, de vívódásait, hazameneküléseit is a szülői házba.

„Az Ismeretlen Ady” című eme kiadvány párhuzamos életrajza, tágabb értelemben az Ady-fiúk története páratlan kortörténeti panorámakép is a korszak íróiról, művészeiről, a szerkesztőségek kulisszatitkairól, szerelemről, házasságról, alkotásról és válságról, hétköznapokról és társadalmi eseményekről, arról a miliőről, amelyben élt és alkotott Ady Endre is. Helyszínei nemcsak Párizs, Nizza, Firenze, Budapest és Nagyvárad, hanem Érmindszent, Kalotaszeg, Csucsa, és Kolozsvár is, valamint a Szilágyság.

Ajánljuk mellé:

Vallomás a csodáról - Csinszka naplója
Emlékeim - Deák Ferenc politikai és magánéletéből
Akik elmentek...
Ami elmúlt
Életem naplója - Blaha Lujza visszaemlékezései
Jászai Mari