A nagy korszakváltás

Ez a könyv eredetileg naplónak készült az OECD-ben /Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/ (Organisation for Economic Co-operation and Development) eltöltött napokról. Ám ahogy szaporodtak a bejegyzések, egyre inkább körvonalazódott, hogy egy korszakváltás éveit éljük.

- Mikor kezdődik egy új korszak?

Amikor a régi fogalmaink már nem működnek, vagy már annyit kell csavargatni rajtuk, hogy egyre távolabb kerülnek a valóságtól. A globalizáció korának fogalmait használjuk - mint például nemzetközi kereskedelem, munkatermelékenység vagy kis- és középvállalkozói szektor -, amelyek egyre nehezebben húzhatók rá a robotok, a digitális óriásvállalatok, az új globális értékláncok, a platformok, a több százmilliósra növekvő felhasználói hálózatok és a dinamikus startupok világára.

Talán jobban megérthetjük a körülöttünk zajló átalakulást akkor, ha megfordítjuk a nézőpontot, és abból indulunk ki, amit látunk, egy új korszak legfontosabb jellemvonásaiból:..

Kétségtelen, hogy napjainkban nagyon gyors, már-már követhetetlen technológiaváltozás-sorozatban élünk. Megjelentek:

• új technológiák (pl. robotizáció, 3D nyomtatás, Big data, internet of things);
• új gazdaságszervezési elvek (pl. internetes platformokra épülő szolgáltatások);
• új fogyasztási minták (pl. közösségi megosztáson alapuló fogyasztás);
• új foglalkoztatási modellek (pl. önfoglalkoztatás);
• új csataterek (pl. az autóiparban és a szállodaiparban);
• új generációk (pl. az Y és a Z nemzedék);
• új mítoszok (pl. posztkapitalizmus, közösségi gazdaság, szélsőséges piaci kapitalizmus) és
• új dinamikák (pl. startupok, nyitott innovációs ökoszisztéma)...

Az 1980-as években elindult globalizáció mára már elvesztette a lendületét...

„A Nagy Korszakváltás” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az 1980-tól a 2000-es évtized végéig tartó globalizációs időszak után a 2010-es évtizedtől egy új korszakba, a technológia korszakába lépve az alábbi kérdésekre keresik a választ:

• Mit hoz magával ez az átalakulás a gazdaságban, a foglalkoztatásban, a vállalatok működésében, az állami gazdaságpolitikában és a mindennapokban?
• Mit jelent ez a korszakváltás a világgazdaság különböző régiói, a fejlett és a felzárkózó országok, és természetesen Magyarország számára?
• Miként éretlmezi és értékeli ezt az átalakulást a világ meghatározó szakmai műhelye, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), és hogyan csapódik le ez a mindennapok vitáiban az OECD-nek helyet adó Párizsban?

Ez az új korszak éppúgy kitermeli a nyerteseit és veszteseit, mint ahogyan a korábbiak tették. Magyarország számára pedig alapvető fontosságú kérdés, hogy miként lehetünk nyertesei ennek a korszakváltásnak.

Az ide vezető út első lépése az új korszak főbb jellemzőinek megismerése. Ehhez és a szemléletformáláshoz is jelentős segítséget nyújt ez a kötet...