Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon

A Szent László emlékév egyik legkiemelkedőbb kötete Balázs D. Attila munkája, amely a Váradi Szent László Napok hivatalos könyvének számít. A régi, dokumentum értékű képeslapok segítségével mutatja be a városalapító szent király és Nagyvárad közel ezer éves kapcsolatát egy meglehetősen tág kitekintésben. Történelmi album ez, hiszen több mint 150 kuriózumszámba menő váradi képes levelezőlap szerepel benne, amelyek a szerző magángyűjteményéből, valamint a Zempléni Múzeum (ZM) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kollekciójából származnak. kötetben mindezen túl a lovagkirályról elnevezett közterek és intézmények is megjelennek, így a rossz emlékezetű László király szabadkőműves páholyról is találunk benne képeslapokat, de az 1942-es Szent László Ünnepi Hétről is tartogat egy különleges anyagot ez a párját ritkító kiadvány.

A Szent László emlékév egyik legkiemelkedőbb kötete Balázs D. Attila munkája, amely a Váradi Szent László Napok hivatalos könyvének számít.

A szerző a régi, dokumentum értékű képeslapok segítségével mutatja be a városalapító szent király és Nagyvárad közel ezer éves kapcsolatát egy meglehetősen tág kitekintésben.

Történelmi album ez, hiszen több mint 150 kuriózumszámba menő váradi képes levelezőlap szerepel benne, amelyek a szerző magángyűjteményéből, valamint a Zempléni Múzeum (ZM) és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kollekciójából származnak.

„Szent László dicső emlékezete a magyarság és a keresztény világ becses értéke már évszázadok óta, amelyért mostanság igencsak meg kell harcolni úgy Váradon, mint Erdély más tájain.”

Balázs D. Attila újságíró is, sajátos látásmódja pedig meghatározza a kötet vonalvezetését. A képeslapok leírásain és a helytörténeti részeken túl a könyv ugyanis a kényes kérdésekre is nagy hangsúlyt fektet. Ilyen többek között Szent László bronz gyalogszobrának 1923-as eltüntetése a királyról elnevezett váradi főtérről, majd az itt megjelent román szobrok kérdése. A kötetben így teret kapott a városalapító főtéri szobrának újraállításáért nemrég életre hívott civil összefogás története is, amit a jelenlegi városvezetés végül elgáncsolt.

Épp ezért a szerző e kötetben közli azt a nyílt levelét, amelyet többedmagával a mindenkori bukaresti és budapesti lengyel nagyköveteknek írt segélykiáltásul. Hiszen ne felejtsük el, László félig lengyel volt, akit a magyarországi lengyelek védőszentjükként tisztelnek, Várad városa pedig egyéb ponton is kapcsolódik a lengyelséghez. Ezeket a tényeket most ki kell használni, mert azzal, hogy elvetették 8000 ember határozott kérését, miszerint állhasson ismét a Szent László téren a városalapító szobra, azzal tulajdonképpen a lengyel nép is pofont kapott.

A kötetben mindezen túl a lovagkirályról elnevezett közterek és intézmények is megjelennek, így a rossz emlékezetű László király szabadkőműves páholyról is találunk benne képeslapokat, de az 1942-es Szent László Ünnepi Hétről is tartogat egy különleges anyagot ez a párját ritkító kiadvány.

*
A „Szent László és Nagyvárad Régi Képeslapokon” című eme kiadványt a lovagkirályról és Nagyváradról - az alábbi TARTALOM szerint - további ismereteket szerezni akaró, történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk:

• A mi Szent Lászlónk;
• A vár és az I. László alapította székesegyház;
• Nagyvárad főtere, a Szent László tér;
• Tóth István remekműve, Szent László bronzszobra;
• Román szobrok költöznek a Szent László térre;
• Országzászlót kap a Szent László tér;
• Sculptura non grata? A váradi Szent László szobrok hányattatásai;
• Várad harmadik székesegyháza, a Szent László templom;
• Honvédszobor kerül a Szent László térre;
• Szent László emlékezete és a nagyváradi városháza;
• Kishíd, Szent László híd;
• A római katolikus székesegyház - a királyi herma lakhelye és a Szent László szobrok menedéke;
• Szent László Ünnepi Hét Nagyváradon 1942-ben;
• A Szent László menedékház és a meseszép Szent László kápolna;
• A Nagyváradi Magyar Királyi Állami Szent László Gimnázium;
• A László király szabadkőműves páholy;
• Nyílt levél Lengyelország mindenkori bukaresti, valamint budapesti nagykövete részére;
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.