Tört királytükör ANTIKVÁR

VISELTES ÁLLAPOTBAN LÉVŐ ÁM MÉG OLVASHATÓ, KEMÉNYKÖTÉSŰ FŰZÖTT KÖNYV, VÉDŐBORÍTÓ A TETEJÉN SZAKADT.

PASSUTH LÁSZLÓ (1900-1979) nagyregényében Zsigmond király-császár és a reneszánsz korába kalauzolja az olvasót.

Ebben az eseménydús, fordulatos könyvben az uralkodó mozgalmas életén keresztül a felbolydult Európa vallási forrongásainak eseményeit is végigköveti a szerző, a tőle megszokott történelmi pontossággal...

„Zsigmondnak minden uralkodói kvalitására szüksége volt, hogy magához édesgesse az elpártolt, vagy épp hátat fordítani szándékozó nagyurakat. Tojástánc volt az élete, uralkodásának első két évtizedében a Garaiak, Horvátiak, Rozgonyiak, Bebekek, Perényiek között. ...

E nagyurak között kevés volt még az idegen. Cillei Hermann, Ozorai Pipo s a lengyel Stibor külön-külön országokból ideszakadva vertek gyökeret a magyar földön, igyekeztek összeolvadni a magyarokkal. A királyi tanácsban magyar szó járta, ezeket az artikulusokat fordították deákra. Az urak jó része nyers, provinciális latint beszélt, a papok már jóval finomabbat.

A magyar népességű és nyelvű városokban, mint Buda, Esztergom, Székesfehérvár — magyar légkörben éltek, melynek megvolt a maga sajátos, a birodalmi városokhoz nem hasonlítható varázsa.

A magyarok egy évtizeden át megszokták, hogy király nélkül is meglehetnek. Telve tengernyi panasszal, de mégis menten nagyobb háborúktól, az országot magukkal rántó katasztrófáktól, mint ami a szomszédos Csehországban történt. Az európai élet lassan kiformálódó rendje szerint éltek.”

Erről önmaga így vall:

„Így öltött formát a Zsigmond-kor fél évszázada, főként az ember, akinek zsarnoki kegyetlenségéről költői képek kísértek gyermekkorom óta; ám ugyanezen évek alatt sok százszor néztem a kolozsvári Szent Mihály templom homlokzati domborművét, mely a donátorban a Sárkányölőnek vélt Zsigmondot idézte fel. Egy és ugyanaz?...

Úgy éreztem, talán nem egészen hiábavaló behatolni ebbe a kevésbé feltárt világba, s bármely fogyatékosan, de mégis megközelíteni a csalódásainak rengetegében élt ember különös, európai korát.”
(Passuth László)

Ajánlott még Passuth Lászlótól:

A Bíborbanszületett.
Hétszer vágott mező I-II.
Sárkányfog.
Tört királytükör.
Ravennában temették Rómát.
A lombard kastély.
Sasnak körme között.
Medúzafej.