Kézai Simon Magyar Krónikája

A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik. A krónika négy fő részre oszlik: - Előbeszéd-re; - az Első könyv-re (a hunok történetére) - a Második könyv-re (a magyarok története), - és a Függelék-re. Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amelyeket ma ismerünk, azok Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őriztek egy példányt. Magyar nyelvre először Szabó Károly ültette át 1862-ben. Kötetünk két fordítást tartalmaz, az egyik Szabó Károlyé, a másik Császár Mihályé.

A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik.

A krónika négy fő részre oszlik:

- Előbeszéd-re;
- az Első könyv-re (a hunok történetére)
- a Második könyv-re (a magyarok története),
- és a Függelék-re.

Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amelyeket ma ismerünk, azok Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őriztek egy példányt. Magyar nyelvre először Szabó Károly ültette át 1862-ben.

Kötetünk két fordítást tartalmaz, az egyik Szabó Károlyé, a másik Császár Mihályé.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.