A negyedik politikai eszme

A ​modern kor összes politikai rendszerét három különböző ideológia szülte:

• Az első és legrégibb a liberalizmus,
• a második a marxizmus,
• a harmadik pedig a fasizmus.

Az utóbbi kettő megbukott, s eltűnt a történelemből, az első pedig nem ideológiaként működik tovább, hanem magától értetődő gyakorlatként. A világ ma egy politika utáni valóság szélén áll.

A liberalizmus értékei olyan mélyen beágyazódnak az átlagemberbe, hogy nem is észleli: egy ideológia működik körülötte. Ennek következtében a liberalizmus a politikai diskurzus teljes kisajátításával fenyeget, valamint azzal, hogy a világot teljes egyformaságba süllyeszti, elpusztítva mindazt, ami a különböző kultúrákat és embereket egyedivé teszi.

Alexander Dugin (1962) a posztszovjet korszak egyik legjelentősebb orosz szerzője és politikai kommentátora szerint ezen apokaliptikus helyzetből való kikerüléshez negyedik ideológiára van szükség. Olyanra, ami tradicionális metafizikai megalapozottsággal a háta mögött átrostálja az első három romhalmazát, használható elemek után kutatva, de eközben új és egyedi marad. A szerző nem pontról pontra meghatározott programmal áll elő, hanem körvonalazza azokat a jellemzőket és témákat, amelyek körében mindez kibontakozhat.

„A negyedik politikai eszme nem áll rendelkezésünkre minden erőfeszítés nélkül. Lehet, hogy megszületik, lehet, hogy nem. A létrejöttéhez szükséges előfeltétel az elégedetlenség; elégedetlenség a posztliberalizmussal mint univerzális gyakorlattal, a globalizmussal, a posztmodernitással, a »történelem végével«, a fennálló állapottal szemben, elégedetlenség a 21. század hajnalán zajló folyamatokkal szembeni tehetetlenséggel.”

„A Negyedik Politikai Eszme” című eme kiadványt, a nézetek, kutatások, elemzések, előrejelzések és programok széles spektrumát magába foglaló irányvonallal - az alábbi TARTALOM szerint - ismerkedni akaró, a társadalmi-politikai fejlemények iránt fogékony olvasóinknak ajánljuk.

TARTALOM:

BEVEZETÉS

• Lenni vagy nem lenni?
• A koncepció születése;
• A DASEIN mint cselekvő;
• A monoton folyamatok kritikája;
• Az idő visszafordíthatósága;
• Globális átmenet és ellenzői;
• Konzervativizmus és posztmodernitás;
• A „civilizáció” mint ideológiai fogalom;
• A baloldal átalakulása a XXI. században;
• A liberalizmus és átalakulásai;
• A jövő ontológiája;
• Új politikai antropológia, a politikai ember és mutációi;
• Negyedik politikai gyakorlat;
• Gender a negyedik politikai eszmében;
• A posztmodern világ ellen;

FÜGGELÉK