Nemzetfelfogás és történelemszemlélet a 20. századi Magyarországon

Az ebben a könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai-szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálják.

Az írások többek között:
Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József témához kapcsolódó elgondolásait rekonstruálják és mutatják be.

Mindegyik írás központi kérdése a nemzeti identitás, a nemzeti eszme, valamint a múltból kialakult kép, vagyis a történelemszemlélet kapcsolata...

*
A „Nemzetfelfogás és Történelemszemlélet a 20. Századi Magyarországon” című eme kiadványt - az alábbi TARTALOM szerint - a közösség határaira, vagyis a nemzetfogalomra, a nemzeti jellegre, a közösség sorskérdéseire és feladataira, valamint a közös történelmi múltra vonatkozó gondolatokat, elképzeléseket megismerni, elemezni és értékelni, át- és továbbgondolni akaró olvasóinknak ajánljuk.
*
TARTALOM:

ELŐSZÓ
• A nemzeti kérdés a szociáldemokraták gondolatvilágában a századelőn;
• Jászi Oszkár és a „hazafiság újrakeresztelése”;
• Szabó Dezső történelemszemlélete és a függetlenségi-protestáns hagyomány;
• Szabó Dezső és Szekfű Gyula magyarságszemléletének párhuzamai az 1920-as években;
• Hóman Bálint nemzetről formált gondolatainak helye a korszak nemzetszemléleti irányai között;
• Közös hagyomány és érdekegyesítés. Klebelsberg Kunó reformkonzervatív nemzetkoncepciója;
• „A nemzeti függetlenség igazi harcosai”. A KMP nemzeti retorikájának háttere;
• „A hagyomány mint fegyver”. Révai József történelemszemlélete;
• „A nemzeti eszme igazi hordozói”. A nemzeti eszme a KMP ideológiájában (1936-1939);
• A kádári politika és a nemzeti identitás. A viszonyrendszer értelmezései;
• A tanulmányok első megjelenésének helye;
FELHASZNÁLT IRODALOM
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.