Világló éjszaka

TAMÁSI ÁRON (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...

Tamási Áron novelláinak ezen első kötete a Szerelem és a Halál, Tamási két legfontosabb témája köré rendezve közöl tizenkét-tizenkét írást. Válogatta és az ELŐSZÓ-t írta: Vallasek Júlia, irodalomtörténész, a 20. századi erdélyi magyar irodalom kutatója.

A könyv tartalmazza Tamási legfontosabb elbeszéléseit, de egyben novellaművészetének kevésbé ismert hangjait is megszólaltatja: a korai novellától a pálya végéig, a pergő, derűs tónustól a komorabb hangokig.

Ezeknek az írásoknak a hősei szellemes beszéddel, okossággal, vagy az emberi méltóság valamilyen gesztusával általában felülemelkednek a szegénységen, az igazságtalanságon, az elemekkel, a hatalommal vagy önmagukkal való küzdelmükön. Tehát egy olyan világ ez, amelyben az emberek küszködnek az elemekkel, a hatalommal, egymással, de legfőképpen talán önmagukkal.

Ha azonban közelebbről nézzük a novellákat, feltárul előttünk ennek az összetett világnak az árnyékos oldala is: a játékos dialógus néha kötekedéssé fajul, a szerelmesek története mögött egymással marakodó családok pusztító harca is feszül...

TAMÁSI ÁRON (Farkaslaka, /Erdély/ 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből az első kötete összeállt. 1926-ban hazatelepült Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle...

Tamási Áron novellái a székely népköltészet és néphit legmélyebb rétegeiből merítettek, nyelvi gazdagságukkal elemi erővel hatottak a kortárs magyar irodalomban. Új novellanyelvet hozott létre, amelyben a képzeletet, az álmot és a lírát tökéletes formai tudással játszatta át a legprózaibb valóságba.

TARTALOM:

ELŐSZÓ

- SZERELEM:
Föld embere - Emésztő virtus - Mihályka, szippants! - Zeng a magosság - Rebeka pályafutása - Erdélyi csillagok - Kikelet - Őszi szellő - Tarka nap - Piros alma - Világló éjszaka - Csipogó madárka

- HALÁL:
Tüzet vegyenek! - Keserű kenyér - Öreg fa gyökere - Siratnivaló székely - Himnusz egy szamárral - Szép Domokos Anna - Okkersárga Ábrahám - Szeder és Butyka - Vad szerencse - Rendes feltámadás - Dölyfös gazda - Virágszál gyökere

- SZÓMAGYARÁZATOK: (PL. abbahelybe, balog, borozda, büllög, ciber, csutak, füttő, katonarüsztung, orozkodik, pillancs, vakszem, zándorodik)