Határok nélkül — A berlini fal ledöntésének története a globális médiában

- Hogyan születik egy globális ikonikus esemény?

A berlini fal leomlásáról szóló hírekre és az esemény későbbi emlékezetére összpontosítva Sonnevend Júlia azt vizsgálja, hogyan építheti fel a történet elbeszélője úgy az eseményt, hogy azt az emberek sokáig felidézzék.

A keletnémet határ megnyitása, amit ma egyszerűsítve a berlini fal ledöntésének nevezünk, valójában összetett és zavaros eseménysor volt, bürokratikus ballépések félrevezető sajtóinterpretációjának következménye. Globális üzenete mégsem a szerencséről, a véletlenről, a történelem esetlegességéről szól. „Mint globális ikonikus esemény, a berlini fal ledöntése azt a múló hatalmat jelképezi, amire a védtelen hétköznapi emberek tömege szert tehet.”

Az esemény egyszerűsített, márkás megnevezése, tömör narratívába és jellegzetes képsorba sűrítése a „kortárs társadalmi mítoszt nyújt Kínától Törökországon és Magyarországon át az Egyesült Államokig...”

Ez a mítosz ad keretet az elválasztó falakkal és kerítésekkel, határokkal és menekültekkel kapcsolatos vitáinkhoz, és az emberi szabadság lehetőségeinek megvitatásához, mind a mai napig.

Sonnevend Júlia kommunikáció-kutató, esztéta, a New York-i New School for Social Research Szociológia tanszékének oktatója.

Vélekedése szerint a berlini fal leomlása, a 9/11 vagy az 56-os magyar forradalom: mind olyan események, amelyek maradandóak, rengetegen tudnak róluk és emlékeznek rá, még akkor is, ha meg sem születtek a történés idejében. És akkor is, ha az esemény egyáltalán nem is úgy történt, ahogy emlékezni szokás rá... Ebben a „Határok Nélkül” című új könyvében (2018) a globálisan ismert, mítoszszerű, ikonikus történésekről ír a berlini fal példáján keresztül.

- Miről szól ez a „Stories Without Borders” című könyve?

„A berlini fal leomlásának médiavisszhangját és a jelenkori visszaemlékezéseket elemzem, azt vizsgálva, hogyan építenek fel bizonyos eseményeket az elbeszélők úgy, hogy azok sokáig az emberek emlékezetében maradjanak.”