Gulag, Gupvi, Malenkij Robot
Bognár Zalán
Magyarok a szovjet lágerbirodalomban
Könyv
Magyar napló kiadó, 2017
Magyar napló kiadó, 2017
432 oldal, Kemény kötésű fűzött B5 méret
ISBN 9786155721076
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 4 200 Ft
Megtakarítás: 7%
Online ár: 3 906 Ft
Leírás
„Mai magyar társadalmunk egyik legégetőbb és legfájóbb kérdése a fogoly-ügy. Érdekelve van ebben annak minden rendű rétege és minden rangú tagja.”
(Teleki Géza Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, 1945 Nyara)
*
GULAG:
Orosz mozaikszó (Glavnoje Upravlenyije Lagerej), jelentése = Lágerek Főigazgatósága. A szovjet hatalom által 1918-tól működtetett kényszermunkatáborokról van szó, amelyeket neveztek koncentrációs táboroknak, speciális táboroknak, vagy leggyakrabban javító-munkatáboroknak. Büntetés-végrehajtási intézeteibe bírósági ítéletek alapján kerültek a köztörvényes bűnözők és a politikai elítéltek. Ellentétben a GUPVI foglyaival, akiket ítélet nélkül vetettek fogságba.
GUPVI:
Orosz mozaikszó (Glavnoje Upravlenyije Po gyelam Vojennoplennih i Internyirovannih), = Hadifogoly- és Internáltügyi Főigazgatóság. Lágereibe a foglyokat, katonákat és civileket ítélet nélkül, tömegesen, sokszor meghatározott tervszámok alapján hurcolták el, ellentétben a GULAG rabjaival.
MÁLENKIJ ROBOT:
A kifejezés eredete az orosz „malenkaja rabota”, ami „kis munkát” jelent. A második világháború idején Magyarországra betörő szovjet fegyveres szervek többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű hangoztatásával, vagy csak néhány perces igazoltatás igéretével hurcoltak el a mai Magyarország területéről kb. 200 000 polgári lakost, 13 évestől 76 évesig, több éves Szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogolyként és internáltként a GUPVI lágereibe.
*
A szerző BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke.
Ez a kötete a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a „málenkij robotosok”-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye.
A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be, a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig.
Egyértelmű betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdésnek - a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt - milyen nagy volt a jelentősége a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
Mindezek mellett a legújabb kutatási eredmények fényében alapos, adatgazdag részletességgel vezeti be az olvasót a különböző fogolyveszteségek létszámának nagyságába is.
*
A „Gulag, Gupvi, Málenkij Robot” című eme kiadvány a több, mint huszonöt levéltárban és egyéb gyűjteményben folytatott kutatások mellett több száz visszaemlékezésen - köztük a szerző által készített több tucat interjún -, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom eredményeinek felhasználásán alapul.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
(Teleki Géza Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, 1945 Nyara)
*
GULAG:
Orosz mozaikszó (Glavnoje Upravlenyije Lagerej), jelentése = Lágerek Főigazgatósága. A szovjet hatalom által 1918-tól működtetett kényszermunkatáborokról van szó, amelyeket neveztek koncentrációs táboroknak, speciális táboroknak, vagy leggyakrabban javító-munkatáboroknak. Büntetés-végrehajtási intézeteibe bírósági ítéletek alapján kerültek a köztörvényes bűnözők és a politikai elítéltek. Ellentétben a GUPVI foglyaival, akiket ítélet nélkül vetettek fogságba.
GUPVI:
Orosz mozaikszó (Glavnoje Upravlenyije Po gyelam Vojennoplennih i Internyirovannih), = Hadifogoly- és Internáltügyi Főigazgatóság. Lágereibe a foglyokat, katonákat és civileket ítélet nélkül, tömegesen, sokszor meghatározott tervszámok alapján hurcolták el, ellentétben a GULAG rabjaival.
MÁLENKIJ ROBOT:
A kifejezés eredete az orosz „malenkaja rabota”, ami „kis munkát” jelent. A második világháború idején Magyarországra betörő szovjet fegyveres szervek többnyire ennek a kifejezésnek a sűrű hangoztatásával, vagy csak néhány perces igazoltatás igéretével hurcoltak el a mai Magyarország területéről kb. 200 000 polgári lakost, 13 évestől 76 évesig, több éves Szovjetunióbeli kényszermunkára, hadifogolyként és internáltként a GUPVI lágereibe.
*
A szerző BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke.
Ez a kötete a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a „málenkij robotosok”-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye.
A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be, a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig.
Egyértelmű betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdésnek - a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt - milyen nagy volt a jelentősége a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.
Mindezek mellett a legújabb kutatási eredmények fényében alapos, adatgazdag részletességgel vezeti be az olvasót a különböző fogolyveszteségek létszámának nagyságába is.
*
A „Gulag, Gupvi, Málenkij Robot” című eme kiadvány a több, mint huszonöt levéltárban és egyéb gyűjteményben folytatott kutatások mellett több száz visszaemlékezésen - köztük a szerző által készített több tucat interjún -, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom eredményeinek felhasználásán alapul.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.