Új föld, új szerencse
Tolnai Lajos
Könyv
Reakció kiadó, 2018
Reakció kiadó, 2018
140 oldal, Puha kötésű ragasztott B6 méret
ISBN 9786150019376
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 290 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 3 290 Ft
Leírás
Peterdy Tili telegráf-hivatalnoknak tanul Budapesten, de félbe kell hagynia tanulmányait és hazautaznia, hogy segítse apját óriási vállalkozásában: a Tisztviselőtelep létrehozásában.
Tizennyolc évesen egyszerre kell megküzdenie nagyravágyó anyjával, annak behízelgő modorú — a szép lányt is megkörnyékező — udvarlójával, valamint az apját mind jobban behálózó uzsorással és saját érzelmeivel.
Tolnai Lajos regényével 1890 őszén a Pesti Napló hasábjain találkozhattak először az olvasók.
*
Az „Új Föld, Új Szerencse” című eme kötetben a Tolnaira jellemző kíméletlen gúnnyal megírt magán- és közéleti botrányok olyan felháborodást szültek az érintettek körében, hogy vehemens tiltakozásukkal megakadályozták, hogy könyvben is megjelenjen — egészen mostanáig.
A regény mellett a lap főszerkesztőjéhez látogató delegációt kifigurázó, „Nem fog megjelenni!” című vezércikket és az azonos témájú, „A telep angyala” című elbeszélést is megtaláljuk a kötetben.
*
Tolnai Lajos szerző (született Hagymássy Lajos) (Györköny /Tolna megye - Paksi járás/, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista. A modern magyar irodalom egyik korai előhírnöke.
1878-ban a Petőfi Társaság választotta tagjai sorába. 1879. február 13-án a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták és a budapesti egyetem még abban az évben magántanárrá habilitálta. Munkáival sok ellenséget szerzett magának; ezért érthető, hogy sokáig nem tudott megfelelő álláshoz sem jutni.
Ezekben az években jelentős tevékenységet fejtett ki az irodalom terén a cikkeivel, tárcáival; volt idő, amikor egyszerre három regényét is közölték a lapok. Végre 1889-ben a főváros szolgálatába jutott, előbb mint óraadó, majd mint rendes s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. A Tisztviselőtelep egyik alapítója volt, haláláig a Rezső tér 6. alatti házban lakott. A telep születéséről írta „Új föld, új szerencse” című regényét. Sokféle próbálkozása volt, amelyekkel új irányt akart szabni irodalmunknak...
A modern magyar irodalom egyik előhírnökeként leleplezte a társadalmi és erkölcsi visszásságokat, mintegy Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móricz Zsigmond útját egyengette. A hivatalos irodalmi nagyságok mind ellenségei voltak, élükön Gyulai Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s korabeli osztálytitkára...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Tizennyolc évesen egyszerre kell megküzdenie nagyravágyó anyjával, annak behízelgő modorú — a szép lányt is megkörnyékező — udvarlójával, valamint az apját mind jobban behálózó uzsorással és saját érzelmeivel.
Tolnai Lajos regényével 1890 őszén a Pesti Napló hasábjain találkozhattak először az olvasók.
*
Az „Új Föld, Új Szerencse” című eme kötetben a Tolnaira jellemző kíméletlen gúnnyal megírt magán- és közéleti botrányok olyan felháborodást szültek az érintettek körében, hogy vehemens tiltakozásukkal megakadályozták, hogy könyvben is megjelenjen — egészen mostanáig.
A regény mellett a lap főszerkesztőjéhez látogató delegációt kifigurázó, „Nem fog megjelenni!” című vezércikket és az azonos témájú, „A telep angyala” című elbeszélést is megtaláljuk a kötetben.
*
Tolnai Lajos szerző (született Hagymássy Lajos) (Györköny /Tolna megye - Paksi járás/, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista. A modern magyar irodalom egyik korai előhírnöke.
1878-ban a Petőfi Társaság választotta tagjai sorába. 1879. február 13-án a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták és a budapesti egyetem még abban az évben magántanárrá habilitálta. Munkáival sok ellenséget szerzett magának; ezért érthető, hogy sokáig nem tudott megfelelő álláshoz sem jutni.
Ezekben az években jelentős tevékenységet fejtett ki az irodalom terén a cikkeivel, tárcáival; volt idő, amikor egyszerre három regényét is közölték a lapok. Végre 1889-ben a főváros szolgálatába jutott, előbb mint óraadó, majd mint rendes s igazgatótanár a IX. kerületi polgári iskolánál. A Tisztviselőtelep egyik alapítója volt, haláláig a Rezső tér 6. alatti házban lakott. A telep születéséről írta „Új föld, új szerencse” című regényét. Sokféle próbálkozása volt, amelyekkel új irányt akart szabni irodalmunknak...
A modern magyar irodalom egyik előhírnökeként leleplezte a társadalmi és erkölcsi visszásságokat, mintegy Mikszáth Kálmán, Tömörkény István, Móricz Zsigmond útját egyengette. A hivatalos irodalmi nagyságok mind ellenségei voltak, élükön Gyulai Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, s korabeli osztálytitkára...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.