Az asztrológia mítosza — A Csillagbölcselet Vallása

- Sokakban megfogalmazódik a nagyon is jogos kérdés: Mi köze az asztrológiának az ismeret-teóriához?

Ennek az az oka, hogy napjaink átlag-asztrológiája keveset törődik, vagy egyáltalán nem is törődik a filozófiai alapkérdésekkel. Azt feltételezik, hogy létezik a megfelelések törvénye, s teozófikus, okkultisztikus, materialisztikus pápaszemen keresztül nézve, örökölt tapasztalati tények alapján készítenek horoszkópokat.

Ez a metódus, egyrészt matematikai, természettudományi alaptételeket alkalmaz, másrészt pedig a modern tudomány alapját, a kauzalitást olyan síkra vonatkoztatja, melyet ez a természettudomány nem ismer el.

De ezen csak az csodálkozhat, akinek fogalma sincs arról, hogy az egész természettudományi-világnézeti épület a konzekvencián áll vagy bukik. Sok mindent lehet felhozni a természettudományi materializmus ellen, de el kell ismerni, hogy konzekvens. Ez a konzekvencia, a kérlelhetetlen következetesség emeli a természettudományi materializmust azoknak a kívülállóknak az érzelgős frázisokkal teli szóbeszéde fölé (legyen az akár jóhiszemű is), akik így akarják leplezni logikátlan gondolkodásmódjukat.

TARTALOM:

BEVEZETÉS

I. A KOZMOTECHNIKAI FELTEVÉSEK:

• Az ember és a környező világa;
• Az ember és világképe;

II. ÁLLATÖV ÉS MÍTOSZ:

- Csillagképek;

III. AZ ÁLLATÖVI ŐS-ELEMEK:

IV. A FORDULAT ÉRTELME:

„Az Asztrológia Mítosza” című eme műben „a magát asztrológiának nevező csillagjóslásról akarjuk lerántani a leplet, mely profetikus évkönyvekben, és hasonló vásári varázslatokban terpeszkedik mindenfelé; továbbá megkíséreljük, hogy a valódi csillagbölcsességnek visszahódítsuk a szellemi élet katedrálisában azt a helyet, mely évezredekkel ezelőtt még megillette”.