A ravensworth-i boszorkány

A korai angol gótikus irodalom jellegzetes alkotása, első magyar fordítás. Felvetődik önkéntelenül is az a kérdés, hogy mitől misztikus ez a világ? Mindössze a boszorkány és a szereplők között felbukkanó babonák teszik azzá, és mint később kiderül, ez is csak látszólagos, és valóban csak rajtunk áll, hogy elhisszük-e, amit látunk... A kiadványt rengeteg kettősség jellemzi. Képlékeny, kiforratlan, s emiatt a kortársai kevés figyelemre méltatták. Az utókor szemével látható, hogy ebből a kiforratlanságból fakadóan (az irodalomtörténeti érdekességen túl) „egy sajátos, különös bája is van, amivel könnyedén az Olvasó szívébe lophatja magát.”

„A ravensworth-i boszorkány” a korai angol gótikus irodalom jellegzetes alkotása.

Az először 1808-ban Londonban megjelent regényben a természetfeletti elemek egyenesen a népmesék és mondák világát idézik elénk némi - szintén népi ihletésű - macbeth-i és fausti fűszerezéssel...

Első magyar fordítás.
*
Szerzője George Brewer, (1966-?) aki a regényírás mellett számos színi- és zenés darabbal próbálkozott. Ez a drámaírási stílus fellelhető az 1808-ban megjelent „A ravensworth-i boszorkány”-on is. Karaktereinek modora, mozgása követi a korabeli színpadi hagyományokat. A kialakulóban lévő angol romantika, az azt előkészítő, szűkebb értelemben vett gótikus irodalom terméke.

A benne szereplő természetfeletti elemek egyenesen a népmesék és mondák világát idézik elénk. A kunyhójában kuporgó boszorkány, a girhes macska, a fortyogó üst, vagy éppen az erdő közepén megbúvó romkastély képe akár a Grimmek gyűjtéséből is származhatna. Azonban racionalizál, a természetfeletti jelenségekre észszerű, materiális magyarázatokkal szolgál, nem hagy egyes szálakat a rejtélyek és a misztikum ködébe veszni. Brewer boszorkánya és démonai is olyan megoldáshoz jutnak, „ami kizárja a természetfeletti bárminemű közjátékát.”

Egy misztikus cselekményt épít fel, hogy aztán egy racionális csavarral ünnepelje az ész diadalát...

Felvetődik önkéntelenül is az a kérdés, hogy

• mitől misztikus ez a világ?

Mindössze a boszorkány és a szereplők között felbukkanó babonák teszik azzá, és mint később kiderül, ez is csak látszólagos, és valóban csak rajtunk áll, hogy elhisszük-e, amit látunk... A banya báró személyiségén és nézőpontján keresztül érzékeltetett természetfeletti világának leírásában gyakran találkozunk a „látszik”, vagy „tűnik” kifejezésekkel... A boszorkány természetfelettisége csak látszat, ez azonban nem csökkenti a karakter, Lady Gertrude jelentőségét, sőt ezzel válik még különlegesebbé...

*
„A Ravensworth-i Boszorkány” című eme kiadványt rengeteg kettősség jellemzi. Képlékeny, kiforratlan, s emiatt a kortársai kevés figyelemre méltatták...

Az utókor szemével viszont már láthatjuk, hogy ebből a kiforratlanságból fakadóan (az irodalomtörténeti érdekességen túl) „egy sajátos, különös bája is van, amivel könnyedén az Olvasó szívébe lophatja magát.”
*
Tartalom:

• George Brewer - A ravenswort-i boszorkány;
KISS SÁNDOR - Utószó
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.