A Kalef

A múlt század hatvanas éveiben a nyugatról beszivárgó kultúra nagy változásokat hozott az itthoni fiatalok életébe. A könyv hivatalos dokumentumok lapján vizsgálja az államvédelmi szervek másfél éves munkáját a Kalef ellen.

A „Kalef” a Kálmán férfinév egyik becéző formája. A Szél Kálmán téren, majd Moszkva téren való ücsörgést, nézelődést és randevúzást a korabeli szlengben kalefozásnak is nevezték. A „kalefozzunk” jelentése: találkozzunk a Moszkva téri óra alatt. Az 1980-as években ez átalakult „az óra alatt!”-tá. Az 1990-es évekre teljesen kikopott ez a kifejezés...

A ’60-as évek közepén gyökeres változás állt be – nyugaton és itthon egyaránt – a kulturális életben: elindult a Beatles, a Rolling Stones, az Illés, a Metró (hogy csak pár nevet említsünk). A Magyarországra lassan beszivárgó nyugati kultúra darabkái radikális változásokat idézetek elő az akkori fiatalságban. Galerikbe tömörültek, amelyek nem ritkán összecsaptak egymással egy-egy koncert alkalmával, esetenként kisebb bűncselekményeket követtek el (olyat is, amelyet ma is büntet a törvény). Mindez értelemszerűen felkeltette az államvédelmi szervek érdeklődését, és elhatározták, hogy módszeresen felszámolják ezeket a csoportokat, így akadályozva meg a „nyugati métely terjedését”.

Markó Györgynek nem feladata válaszolni a társadalom akkori aktuális kérdésire. Mint a Történeti Hivatal volt elnöke, a fellelhető hivatalos dokumentumok alapján rekonstruálja az államvédelmi szervek Kalef elleni másfél éves, számukra eredménytelen akcióját. Ennek megfelelően rengeteg jelentésrészlettel találkozhatunk, melyekből a szerző egységes képet alakít ki a történésekről. Mivel tanulmányról beszélünk, a szerző rengeteg hivatkozással, lábjegyzetben található magyarázattal teszi érthetőbbé és világosabbá a témát.
*
„Kisfaludy András filmrendezőt 1998 októberében ismertem meg. Személye korábban sem volt ismeretlen előttem, hiszen ő volt kamaszkorom kultikus zenekarának, a Kexnek a dobosa. Filmet akart forgatni egykori együtteséről és én a Történeti Hivatal elnökeként segítettem az anyaggyűjtésben.

Az Elszállt egy hajó a szélben sikere után a Radics Béla kapitány következett. Időközben a politika jóvoltából elkerültem az állambiztonsági iratokat őrző intézményből, de kapcsolatom Andrással nem szakadt meg. 2004 őszén ismét megkeresett, mert egy újabb legendás zenekarról, a Scampoloról készített dokumentumfilmet.

Örömmel vettem részt az anyaggyűjtésben, mert legalább volt okom rá, hogy több mint egy éves szünet után ismét átlépjem egykori munkahelyem kapuját, ahonnan korábban emelt fővel, de keserű szájízzel kellett távoznom. Sajnos a Scampoloról közel sem készült annyi jelentés, mint a hatalom haragját kiváltó Kexről, Belebotlottam viszont a Scampolo és a többi, a hatvanas évek elején megalakult együttes törzsközönségét képező Kalef galeri elleni eljárás irataiba.

A galeri tagjainak megfigyelése, majd a társaság felszámolása kapcsán összeállított dossziéból és több ügynök jelentéseiből rendkívül érzékletes képet alkothattam a hatvanas évek közepének nyomasztó, ugyanakkor mégis mozgalmas hétköznapjairól. Ezek a fiatalok nem akarták elfogadni a diktatúra ideológiáját, ahogy ők fogalmaztak: ezt a kommunista maszlagot.

Nem csak szüleik ellen, de az egész társadalom értékrendje ellen lázadtak, amikor galeribe tömörülve egy sajátos világot teremtettek maguknak...”
*
A Széll Kálmán tér (1951 és 2011 között: Moszkva tér, a régebbi divatos szleng nevén a Kalef) Budapest és a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja.

A teret 1929-ben nevezték el Széll Kálmánról, Magyarország egykori miniszterelnökéről, majd 1951. november 9-én lett Moszkva tér a neve. 2011. május 12-én a Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-i döntése értelmében ismét visszakapta korábbi nevét. 1938 és 1941 közt építették ki jelentős forgalmi csomóponttá.

A szűkebb értelemben vett tér maga a II. kerületben, azon belül is az Országút nevű városrészben található, míg a vele logikailag összefüggő (de nem mindenhol Széll Kálmán térnek hívott) terület Budapest I., II. és XII. kerületének határán fekszik.

A tér 2015. január 12. és 2016. május 10. között teljesen megújult, közlekedési rendszere, építészeti arculata letisztultabb képet kapott... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.