Kettészakadt Magyarország

A ​minden bizonnyal vitákat kavaró ezen kötet nem történelmi tanulmány, hanem esszé, tényeken alapuló véleményfüzér.

A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárja azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.

A szerző így ajánlja művét: »Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer.

És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről a legkevésbé tudjuk elképzelni.

Börcsök Mária író, költő, publicista. Az ELTE magyar szakán diplomázott. Évtizedeken át tanított az óvónőképzőben, majd a Belvárosi Esti Gimnáziumban, amelynek igazgatója lett egészen annak megszüntetéséig.

A Kettészakadt Magyarország az ötödik könyve. Korábban verseskötetei jelentek meg a C.E.T. Belvárosi Kiadónál, s rendszeresen publikált a C.E.T társadalmi, tudományos folyóiratban, amelynek Mezei András volt a főszerkesztője. (Könyvét hajdani kiadója 80 példányban nyomtatta ki, 2011 novemberében, a szerző születésnapjára, és a könyvesboltokba nem került ki.)