A pozsonyi csata

A történelmi kalandregény nem csak élvezetes, fordulatos cselekményű olvasmány, hanem sok információval is szolgál. Megismerhetjük többek között eleink felkészülését a háborúra, a magyarok harcmodorát és fegyverzetét is

„Végül mind elmegyünk,
csak a tetteink emléke marad.
De ma még rajtunk is áll,
hogy az utánunk jövők
melyiket vonják aranyba!”
(Örvös, a Táltos)
*
A pozsonyi csata 907. július 4. és 7. közé tehető időben zajlott, a mai Pozsony (korabeli írásokban: Braslavespurch vagy Brezalauspurc) alatt. A kora középkor egyik legjelentősebb ütközete volt. A honfoglaló magyarok 895-896-os bejövetele után a magyar fennhatóság területe nyugat felé 907-re már megközelítette a mai Ausztriában lévő Enns folyó vidékét, ezért akart a Keleti Frank Királyság döntő katonai csapást mérni a magyarokra, hogy megsemmisítse, vagy jelentősen visszaszorítsa őket a korábbi frank területekről, a Morva Fejedelemség és Pannónia területéről. A csata a keleti frank sereg megsemmisítő vereségével végződött, amelyben Luitpold bajor herceg és Theotmár salzburgi érsek is elesett. Szinte a teljes bajor nemesség életét vesztette a csata során.

A honfoglalás ezzel a sorsdöntő csatával fejeződött be, egyben ez volt az első honvédő háborúnk. A csatát sokáig nem értékelte jelentőségéhez mérten a hazai történetírás. A győztes csatát követően több mint 120 évig nem lépett ellenséges katona a magyarok földjére. A honfoglalók berendezkedhettek az új hazájukban...
**

Ahogy az Árpád nagyfejedelem vezette törzsi szövetség a Kárpát-medencét birtokba vette, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugati irányból határos keresztény frankok ellenséges magatartása miatt...

A nyugati kereszténység kezdettől kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban, kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a maradéktalan kiirtásukban látták az egyedüli megoldást...

A frank gyermek király, Lajos, aki hallgatva a főpapságra, beleegyezett abba, hogy Kr. u. 907 nyarán, három oszlopban óriási hadsereg induljon a magyarok földjére, hogy egyszer s mindenkorra letöröljék őket a föld színéről... A gyermek király dekrétumot adott ki, amelynek legfontosabb kitétele egyben a hadjárat legfőbb célja: Ugros eliminandos esse! -, azaz: A magyarok megsemmisítendők!

Árpád nagyfejedelemnek egyetlen választása maradt: ha felveszi a kesztyűt...

Ismerje meg Ön is, miként készült fel már évekkel a támadás előtt, az első nyugtalanító hírektől kezdve a törzsszövetség a nagy háborúra! Hogyan állította maga mellé Árpád nagyfejedelem az itt lakó rokon avarokat, a szlávokat és más töredékeket, miként képezte és szervezte őket ütőképes hadakba, és hogyan teremtették meg ennek anyagi hátterét?

*
„A Pozsonyi Csata” című eme kiadvány ízig-vérig egy olyan fordulatos, monumentális történelmi kalandregény, amely plasztikusan tárja az Olvasó elé a korabeli történéseket, bemutatja a magyar pusztai harcmodort, a fegyverzetet és megmutatja azt a maga nemében világviszonylatban is különleges taktikai érzékkel megvívott, hősies csatát, amelynek következtében a XI. század első harmadáig nem mert nyugati sereg a magyarok földjére támadni...

A 907-es pozsonyi csata hiteles információk szerint az USA katonai tanintézeteiben - a történelem más nagy csatáihoz hasonlóan - hadtörténeti témakörben konzultációs anyagként szerepel...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.