A királyi könyvek jegyzéke a bennük foglalt nemességi czím, czímer, előnév és honosság adományozásának, 1527-1867

A nemesítések és az ehhez kapcsolódó iratok betűrendes gyűjteménye, az 1895-ös eredeti kiadás reprint változata! A kötet az ún. királyi könyvek közül csupán az első osztályúakra terjed ki, s ezekből is „csak a czímeres nemesség, czím, előnév, pecsét, honosság stb.-re vonatkozó okmányokat registrálja.” Az 1527-től a kiegyezésig terjedő időszakból összesen 82 első osztályú királyi könyv maradt fenn, 67 kötet a magyar udvari, 15 pedig az erdélyi udvari kanczellária által vezetve. A kötetekben foglalt óriási anyagot hozzáférhetővé tenni, „ez a czélja a jelen kézikönyvnek.”

A kötet az 1895-ös eredeti kiadás reprint változata!

A „Királyi Könyvek” (Libri Regii) elnevezés alatt azokat a könyveket ismerjük, amelyekbe a magyar király nevében, annak udvari kancelláriáján keletkezett jelentősebb okiratokat emlékezet és nyilvántartás végett följegyezték...
*
„Midőn a múlt év folyamán a Királyi Könyvek Bécsből Budapestre szállíttattak, egy rég érzett hiány nyert pótlást. Az újabb időben megindult mozgalom, mely a nemesi czímekre, rangokra s az ezekkel elnyerhető méltóságokra irányul, legjobban érezte hiányát annak, hogy a nemességi ügyekre nézve oly fontos királyi könyvek Budapesten nem találhatók. E hiány most már be van töltve.

Az orsz. levéltár tavaly vette át Bécsben e könyveket, s alig egy év mulya az átvétel után már előttünk fekszik e könyveknek Illésy János és Pettkó Béla által szerkesztett névmutatója.

A királyi könyvek tartalmának túlnyomó részét a nemesítések és az ezekkel rokon tárgyú okmányok teszik. A magyar udvari kanczellária által vezetve 1786-ig egyféle könyv létezett. Nevezett évtől azonban kétféle könyvet használtak: az első és másodosztályút. Az elsőbe az állandó érvényű okmányok, a másodikba a személyhez kötött, életfogytig érvényes okiratok kerültek.

Az előttünk fekvő munka a királyi könyvek közül csupán az első osztályúakra terjeszkedik ki, s ezekből is csak a czímeres nemesség, czím, előnév, pecsét, honosság stb.-re vonatkozó okmányokat registrálja. Az 1527-től a kiegyezésig terjedő időszakból összesen 82 első osztályú királyi könyv maradt fenn, és pedig 67 kötet a magyar udvari, 15 pedig az erdélyi udvari kanczellária által vezetve. Az utóbbiak 1690-től kezdve.

Az ezen kötetekben foglalt óriási anyagot hozzáférhetővé tenni, ez a czélja a jelen kézikönyvnek.

Feladatát kitűnően oldja meg. Betűrendben közli a fő- és köznemesi, honossági, pecsétadományozási bejegyzéseket. De a kiadók a puszta közléssel még nem elégedtek meg. A nemességszerzők nevein kívül közlik, főleg az azonos nevűeknél az illető megye nevét, melyben a család honos volt, közlik az oklevél kiállításának helyét és idejét, és feltüntetik végre azt is, hogy a czímer le van-e írva, festve, vagy pedig csak egyszerűen a kiállítás ténye van-e megemlítve.

Megemlítjük itt, hogy az első festett czímer Mayer Mihály czímere 1754. decz. 14-ről a magyar, a Kökösi testvéreké 1790 nov. 18-ról az erdélyi királyi könyvekben.

Az egész mű két részből áll, a magyar és erdélyországi részből. E kettéosztást a két kanczellárián vezetett könyvek magyarázzák meg, s hogy ez által a jegyzék használhatósága is tetemesen meg van könnyítve, azt nem is szükséges mondanunk.

*
Pettkó Béla és Illésy János a jegyzék szerkesztői, a magyar heraldikusokat e jegyzék kiadása által maguk iránt legnagyobb hálára kötelezték le. Az ő érdemük, hogy a királyi könyvekben felhalmozott anyag bárki által könnyen hozzáférhetővé lett”.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.