Régi képeslapok, régi történetek

Nagyvárad-Olaszi régi történetei régi képeslapokon.

A világon az első levelezőlap 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában került forgalomba. Erre az osztrák-magyar postaigazgatóság által kiadott levelezőlapra a Correspondenz-Karte feliratot nyomtatták.

Egy hónappal később Magyarországon ezt a feliratot Levelezési-lap-ra változtatták. A levelezőlap aztán gyorsan terjedt Európában és néhány éven belül azon túl is.

Az Egyetemes Postaegyesület 1905-ben engedélyezte a lapok hátoldalának megosztását a címzés és az üdvözlőszöveg között, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában 1905 januárjától vezettek be.

De ettől még, akinek sok mondandója volt, sokszor teleírta a képet is.

*
Könyvünkben Nagyvárad a Sebes-Körös északi partján elterülő részét, Olaszit ábrázoló felvételek találhatók, olykor a rájuk írt szöveggel együtt. A lapok minden esetben történetekkel gazdagítva a Monarchia végnapjáig mutatják be a várost, Nagyváradot.
*
Nagyvárad (románul Oradea) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. A település a régió legnagyobb városa.

A 11. századi eredetű városba I. László magyar király helyezte a bihari püspökséget, akit a székesegyház elkészülte után itt is temettek el. A város a török hódoltság ideje alatt többször gazdát cserélt, végleg 1692-ben szabadult fel. 1920-ban, a trianoni békeszerződés nyomán került Romániához, korábban a Magyar Királysághoz tartozó Bihar vármegye központja volt... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.