Az afgán hadjárat

Az ​afgán hadjárat Nagy Sándor pályafutásának legnehezebb harca volt. A helybéli törzsek és lovas népek harcmodora merőben eltért attól, amit a makedón harcosok megszoktak, a kegyetlenkedés soha nem tapasztalt méreteket öltött.

A hódító hadvezérnek csak a háború harmadik évében sikerült uralma alá vonnia a régiót, miután feleségül vette Roxanét, az afgán hercegnőt.

A hadjárat történetét Matthaiosz, egy fiatal makedón katona elmeséléséből ismerhetjük meg, aki a marcona veteránok mellett megtapasztalja a háború, az afgánok és a bajtársak barbárságát, de közben megismeri a szerelmet is egy afgán lány oldalán.

„Az Afgán Hadjárat” című eme kiadvány egy remek történelmi regény, amely lebilincselő drámaisággal és valósághűen ábrázolja a nyugati megszállók és a hazájukat elszántan védő keleti harcosok küzdelmeit.

A múltbéli események mintha a napjainkban zajló háborús konfliktusok borzalmait és kudarcait vetítenék előre. Afganisztánban ma sincs béke, és ismét nyugati csapatok próbálják meg ellenőrzésük alá vonni a helybélieket...

Steven Pressfield népszerű történelmi témák, köztük az ókori háborúk sikeres regényírója. „A tűz kapui” és „A háború hullámai” mellett a második világháború idején játszódó modernkori regénye, a „Vadászat Rommelre” is nagy sikert aratott a háborús történetek kedvelői körében.

Afganisztán Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más besorolások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig a Nyugat-Ázsiában van. Vallási, etnikai-nyelvi és földrajzi értelemben legtöbb szomszédjához hasonlít. Az ország nevének jelentése: „az afgánok földje”.

Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja, és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt a régi időkben. Története során ezt a területet már többször elfoglalták: a Perzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Arab Birodalom, a törökök, a mongol nomádok, a Brit Birodalom és a Szovjetunió...