A kádári Magyarország titkos élete

2 könyv egyben - tartalmazza az Újságírásnak álcázva című írást is... Borvendég Zsuzsanna történész a „Magyar Idők” hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyeknek, eseteknek a hátterét. Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott „Újságírásnak álcázva” című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában. Az évek óta fennálló hozzáférhetetlenség miatt született az a döntés, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét megismerhetővé váljon...

A hidegháború időszaka a kémjátszmák története volt, és bármilyen hihetetlen, Magyarország mindebben nagyon fontos szerepet játszott.

Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.

A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára.

Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.

Borvendég Zsuzsanna történész tavaly (2018) a „Magyar Idők” hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét.

Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott „Újságírásnak álcázva” című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában.

• Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ?
• Hogyan hajtotta végre ezeket?
• Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe?
• Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei?
• Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust?

*
„Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért született az a döntés, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét hozzáférhető legyen”.
*

Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: „Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében”.

1999–2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe: Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése.
Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei (ÁBTL–NEB, 2018.)
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.