A magyar paraszti járműkultúra

A ​szállítás és a közlekedés területe a népi kultúra egyik legösszetettebb egysége.

Kemecsi Lajos könyvében a magyar paraszti szárazföldi járműkultúra szerteágazó tematikájának egyes elemzési lehetőségeire kívánja felhívni a figyelmet.

A komplex megközelítés igénye évtizedes, vonatkozó kutatási tapasztalataira épül. Az általános összefoglaló rész segítségével mutatja be a magyar hagyományos közlekedés- és járműkultúra meghatározó jellemzőit.

A kocsi készítésének önálló fejezetben tárgyalt folyamata a meghatározó alkatrészek szempontjából vizsgálva segíti a táji jellemzők meghatározását. A kötetben olvasható kerekes járművek kutatástörténete alkalmas arra, hogy érzékeltesse a szaktudományi érdeklődés, illetve a kutatási irányvonalak jellemzőit a vonatkozó összefoglalások megvalósulásáig.

A hagyományos értelemben vett néprajzi terepmunka 21. századi lehetőségeit is jelzik a kötetben szereplő esettanulmányok az észak-dunántúli régióból, illetve az erdélyi Hétfaluból. Az egymástól térben igen távol eső regionális elemzések azonos módszertanra épülve készültek. A sokoldalú felhasználhatóság bemutatása volt a célja a történeti – levéltári forrásokat elemző esettanulmányoknak.

A járművek készítésére vonatkozó kutatások esettanulmányi szerepeltetése fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a mai napig hiányzó teljes és alapos „szekér körzetek” megrajzolásához elengedhetetlen a járműveket használó gazdák és az azokat készítő iparosok együttműködésének elemzése is.

„A Magyar Paraszti Járműkultúra” című eme kiadvány fejezeteiben összefoglaltak nem helyettesítik a paraszti közlekedés és járműkultúra komplex szemléletű szintézisét. Főként az analízis különböző megoldási lehetőségeit vázoló esettanulmányok segítségével támpontokat kívánt megfogalmazni a további kutatások érdekében...