Bátori Mária opera CD
Erkel Ferenc
CD
Musica Hungarica kiadó, 2001
Musica Hungarica kiadó, 2001
EAN 5998654112222
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 9 990 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 9 990 Ft
Leírás
Erkel Ferenc 1839-ben kezdett dolgozni első operáján, mely nem készült el teljesen az 1840. augusztus 8-i bemutatóra, és további előadásain is számos korrekcióval szólalt meg. Több ízben átdolgozta például az opera fináléját, és az opera nyitánya is csak a bemutatót követően, egy szerzői jutalom-előadás alkalmával szólalt meg először, 1841-ben.
A mű sikere főként abban állt, hogy a közönség és a kortársak is hosszú ideig az első magyar operát ünnepelték a Bátori Máriában, amely a négy évvel később bemutatott Hunyadi Lászlóval együtt a Nemzeti Színház magyar operai alappillére maradt egészen a Bánk bán 1861-es premierjéig.
„Donizetti stílusát elsajátítva Erkel tolla alatt megszületik a magyar opera hangja, egy semmihez sem hasonlítható ízzel, kolorittal. Az opera tele van csodálatos dallamokkal – nekem, mint Bátori Máriának az életműben is kiemelkedő áriák, csodás szerelmi duett, nagy tabló finálé, és drámai jelenetek jutnak. Mindannyian, akik a színpadon részt veszünk ebben a nagyszabású produkcióban, érezzük a felelősségét: talán sikerül annyira megszerettetnünk és elfogadtatnunk ezt a szépséges dalművet, hogy nemsokára élő, színpadi előadásban találkozhassunk vele”.
– így mesél Kolonits Klára az Erkel első operájáról, Bátori Máriáról, amelynek a címszerepében mutatkozott be...
*
A budai várpiacon a dalmáciai hadjáratból győztesen hazatérő trónörökös herceget várja a nép. Istvánt tragikus hírek fogadják: neje, Judit elhunyt, az ország érdekében újra kell nősülnie. Első – kényszerített – házasságára hivatkozva utasítja vissza az újabb követelést. A szócsata hevében kiderül: Leányváron él István nemes, de nem királyi házból való szerelme, akitől két gyermeke is született.
A király – Könyves Kálmán – átkot mond fiára, mire az a trón elleni támadással fenyegetőzve kijelenti: Bátori Máriát veszi feleségül.
Harcosaival együtt Leányvárra távozik, ahol Mária – hölgyei körében – aggodalmakkal teli szívvel várja őt. István elhatározásáról értesülve előbb ellenzi azt, majd enged ugyan, de esküvőjük alatt is balsejtelmek gyötrik. Udvarhölgyei sem tudják felderíteni a Király bosszújától rettegő Máriát. Rossz előérzetei fokozódnak, amikor fivére, Miklós és férje vadászni indulnak.
Eközben Budán Mária megöletésére buzdítják a Királyt tanácsosai, hisz a fattyak veszélyeztetik István és Judit utódát. Kém hozza az esküvő hírét. Az élet és halál törvényeivel vívódó Király úgy dönt: udvarával Leányvárra indul. A királyi vadásztanyán Miklós vidám bordalt énekel, István azonban Mária véres árnyának rémképét látja, és kíséretével sietve visszatér Leányvárra.
Mindeközben az ingatag Király – megismerve Máriát és gyermekeit – előbb őszintén megbocsát, végül azonban mégis szabad kezet ad vérszomjas intrikus tanácsnokainak. Segítségükkel egy bakó a lakosztályában leszúrja a gyermekei jelenlétében imádkozó Máriát, aki a visszatérő István és Miklós szemeláttára, férje karjában hal meg. A két férfi és vadásztársaik bosszút esküsznek a gyilkos fejére...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A mű sikere főként abban állt, hogy a közönség és a kortársak is hosszú ideig az első magyar operát ünnepelték a Bátori Máriában, amely a négy évvel később bemutatott Hunyadi Lászlóval együtt a Nemzeti Színház magyar operai alappillére maradt egészen a Bánk bán 1861-es premierjéig.
„Donizetti stílusát elsajátítva Erkel tolla alatt megszületik a magyar opera hangja, egy semmihez sem hasonlítható ízzel, kolorittal. Az opera tele van csodálatos dallamokkal – nekem, mint Bátori Máriának az életműben is kiemelkedő áriák, csodás szerelmi duett, nagy tabló finálé, és drámai jelenetek jutnak. Mindannyian, akik a színpadon részt veszünk ebben a nagyszabású produkcióban, érezzük a felelősségét: talán sikerül annyira megszerettetnünk és elfogadtatnunk ezt a szépséges dalművet, hogy nemsokára élő, színpadi előadásban találkozhassunk vele”.
– így mesél Kolonits Klára az Erkel első operájáról, Bátori Máriáról, amelynek a címszerepében mutatkozott be...
*
A budai várpiacon a dalmáciai hadjáratból győztesen hazatérő trónörökös herceget várja a nép. Istvánt tragikus hírek fogadják: neje, Judit elhunyt, az ország érdekében újra kell nősülnie. Első – kényszerített – házasságára hivatkozva utasítja vissza az újabb követelést. A szócsata hevében kiderül: Leányváron él István nemes, de nem királyi házból való szerelme, akitől két gyermeke is született.
A király – Könyves Kálmán – átkot mond fiára, mire az a trón elleni támadással fenyegetőzve kijelenti: Bátori Máriát veszi feleségül.
Harcosaival együtt Leányvárra távozik, ahol Mária – hölgyei körében – aggodalmakkal teli szívvel várja őt. István elhatározásáról értesülve előbb ellenzi azt, majd enged ugyan, de esküvőjük alatt is balsejtelmek gyötrik. Udvarhölgyei sem tudják felderíteni a Király bosszújától rettegő Máriát. Rossz előérzetei fokozódnak, amikor fivére, Miklós és férje vadászni indulnak.
Eközben Budán Mária megöletésére buzdítják a Királyt tanácsosai, hisz a fattyak veszélyeztetik István és Judit utódát. Kém hozza az esküvő hírét. Az élet és halál törvényeivel vívódó Király úgy dönt: udvarával Leányvárra indul. A királyi vadásztanyán Miklós vidám bordalt énekel, István azonban Mária véres árnyának rémképét látja, és kíséretével sietve visszatér Leányvárra.
Mindeközben az ingatag Király – megismerve Máriát és gyermekeit – előbb őszintén megbocsát, végül azonban mégis szabad kezet ad vérszomjas intrikus tanácsnokainak. Segítségükkel egy bakó a lakosztályában leszúrja a gyermekei jelenlétében imádkozó Máriát, aki a visszatérő István és Miklós szemeláttára, férje karjában hal meg. A két férfi és vadásztársaik bosszút esküsznek a gyilkos fejére...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.