Szabadság, Egyenlőség, Testvériség-James Fitzjames Stephen-Könyv-Századvég-Magyar Menedék Könyvesház

Magyar Menedék Könyvesház

Részletes kereső
James Fitzjames Stephen - Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség

James Fitzjames Stephen

Könyv
Századvég kiadó, 2019
328 oldal, Puha kötésű ragasztott A5 méret
ISBN 9786155164521
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 3 990 Ft
Megtakarítás: 5%
Online ár: 3 791 Ft
Nincs készleten
1 2 3 4 5
5.0 (1 vélemény alapján)
Leírás
Sir James Fitzjames Stephen (1829–1894) brit jogtörténész, bíró, jogtanácsos és politikai gondolkodó volt. Ismert munkái közé tartozik „A büntetőjog általános látképe Angliában” (A General View of the Criminal Law of England, 1863), „A büntetőjog története Angliában” (A History of the Criminal Law of England, 1883).

Legismertebb és legnagyobb hatású műve a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” (Liberty, Equality, Fraternity, 1873), amely Fitzjames Stephen politikai filozófiáját tartalmazza.

Ez a műve elsősorban John Stuart Millnek „A szabadságról” (On Liberty, 1859) című műve kritikájaként jelent meg.

A „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” Stephent a viktoriánus kor legfontosabb konzervatív szerzőjévé tette.

Disraeli mondta róla 1881-ben: „Nagyon nagy kár, hogy Stephen bíró, lehetne a jövő Konzervatív Pártja vezetője.”

Konzervatív felértékelésének forrása a Mill-kritikája kapcsán kifejtett nézetei: ezek a közéletben divatos jelszavak nem pusztán betarthatatlanok, de a megvalósításukra törekvés okozza a modern kor sajátos gondjait.

A modernekre és Millre jellemző a dogmatizmus a politikai-erkölcsi cselekvés terén. Így remélik azt, hogy egy egyszerű jelszó vagy elv alapján a rendezett szabadság problémáját meg lehet oldani.

Az utópikus liberális vagy szocialista remények kritikájának sarokköve a kényszer szükséges volta, felszámolhatatlansága melletti érvelése. A kormányzás és törvényhozás realista felfogása a kényszer prudens és erkölcsös használatát jelenti, és mivel nem lehet hatalom- és kényszermentes élet, nem lehet politikamentes élet sem.

*
Érvelése korunkban a Hart–Devlin-vitában kapott nagy hangsúlyt, mivel szerinte az erkölcsi korlátozás indoka nem csupán a közvetlen károkozás lehet, hanem a többség akarata, akinek joga van eldönteni, hogy milyen erkölcsi környezetben kíván élni...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Vélemények
Szállítás és fizetés