Állatokat és embereket gyógyító fortélyok

„Veresbor - Nyomd ki a levét a fekete szőlőnek, és a törkölyére tölts fejér, édes mustot, hadd álljon rajta, míg felveti, és megfogja. Szűrd le, ha látszik veresessége, szép, jóízű bor lészen, nem ollyan, mint a Duna mellyéki veresborok”.

„Bujaság ellen való - Igyál fodormentavizet és fűzfavirágot vízben. A kecskerágófának gyümölcse is igen jó”.

„Citrom s narancs sokáig szépen tarthatása - Az árpa közzé vagdalj árpaszalmát apróra, s elegyíts egy kevés földet köziben, rakd (a gyümölcsöt) aközzé, hogy egymást ne érje, egy kosárba. Mindennap gyengén vízzel öntözgesd, olly helyen tartsad, se igen hideg, se igen meleg ne légyen. Fövenyben rakva is eltarthatod. Az is jó, ha új fazékban rakod, s béfedvén, cseber vízben tartod”.
*

A XVIII. század az orvostudomány nagy változásának időszaka volt, amikor a középkori eredetű, Istenre hagyatkozó, a gyógyítással szemben szkeptikus szemléletet, a fűben-fában orvosságot sejtés térnyerése után lassan kiszorítja az okokat felismerő, hatóanyagokkal operáló orvostudomány és gyógyszerészet.

*
Egy ideig azonban még élnek a hagyományok, az egyes eljárások, a varázsló szövegek és hiedelmek...

Nem Minden Tanulság Nélkül!
*
A kötetben néhány forrást sikerült meghatározni. Tartalmaz egy részt (mintegy 80 receptet) az ifjabb Heltai Gáspár Regiomontanus-kiadásából (Cisio, azaz az asztronómiai tudománynak rövid értelemmel való leírása, Kolozsvár, 1592), amelyet a kiadó megtoldott egy lóorvosló, időjárási és asztrológiai hiedelmeket tartalmazó résszel.

További érdekessége, hogy az emberorvosló receptekhez képest szokatlanul nagy az állatgyógyító receptek aránya (853/386). Ugyanígy, még a példátlanul gazdag anyaghoz képest is nagy, a százat meghaladja a bájoló imák, ráolvasások, varázscédulák és bűbájos cselekedetek száma. Alkalmaz evangéliumi szövegeket kórságos betegre; némelyik ráolvasás mellett a kéziratban ceruzával ott áll: „Ima”; a 307., 498. sz. receptek pedig címükben is imádságnak nevezik szövegüket. Ember gyógyulásáért való ráolvasást tíz recept tartalmaz; állatért mondandó szöveget tizenegy, de akad növényért szóló is.

Hat recept ajánl eszközt lakatnyitásra, fogságból való szabadulásra; öt a bátorság növelésére, a győzhetetlenségre; kilenc a fegyverforgatás sikerére; három receptben sok tanács van a láthatatlanságra, ugyanennyi a szeretet kiváltására. Hat recept szól a megbabonázás kivédéséről, négy a mindent megtudás lehetőségéről. Vannak receptjei tűz és jégeső ellen, kincskeresésre, pénzlelésre, játékban való nyerésre, sőt a törvényben való sikeres szereplésre is...

Ezek a bájoló cselekedetek, népi megfigyelések és tapasztalatok, a cédulák és ráolvasások bizonyára az irodalom- és folklórtudomány művelőinek, a korabeli magyar nyelvhasználat iránt érdeklődőknek megnyeri a tetszését. A mai nyelvünkben már nem előforduló, de a szójegyzékben feltüntetett egykori magyar szavaink is sok érdekességet fognak jelenteni. (Pl. item = továbbá)
*
S. Sárdi Margit szerkesztő hab. egyetemi docens. Faludi-díjas. Korábban a ELTE BTK Régi Magyar Irodalom tanszékén oktatott. Irodalomtörténész és szövegkiadó (főbb kiadásai: Hermányi Dienes József, Mikes Kelemen, 17-18. századi költők művei, bécsi útleírások, gyógyító és háztartási kéziratok). Fő kutatási területei a 18. századi magyar irodalom, elsősorban az emlékíró irodalom (habilitációja a korai magyar nyelvű naplókról szóló monográfia), a női költészet története, valamint a kisepika szüzsé- és motívumtörténete.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.