Pannónia római emlékei — Savariától Sopianaeig

Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve nagyhatalom volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses.

E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika, azaz a románkori művészet és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza.

A Szent Korona örökségéből ez a XXXIII. kötet, amely ezt a virágkort megelőző római kor építészetét ismerteti...

Annak, hogy a római provincia struktúrája mennyire meghatározza a Dunántúl immár magyarként kialakult középkori, és mindmáig érvényes szerkezetét, ékes bizonyítéka, hogy a jelentős pannóniai római települések mindmáig lakottak, sőt ezek ma is nagy városok.

Bár sok minden romosan maradt ránk, az amfiteátrumok monumentalitása még így is lenyűgöző, a mozaikremekművek csodálattal töltik el a ma emberét is, rácsodálkozhatunk több helyen a zseniálisan megoldott vízvezetékre, padlófűtésre is...

Van azonban egy olyan szegmense a pannóniai római emlékeknek, amelyhez hasonló még a bölcsőben, Itália területén is csak elvétve található:

Ezek a pécsi ókeresztény, freskókkal gazdagon kifestett sírkamrák - nem véletlen, hogy ma az UNESCO világörökségi listáján is szerepelnek...

Tartalom:

A Kiadó ELŐSZAVA
Történelmi áttekintés - Meghívó egy időutazásra

• Savaria, a keleti misztériumvallás városa (Szombathely);
• Scarbantia városa (Sopron);
• Az egykori római limes; (Tokod - Visegrád - Dunakeszi);
• Aquincum római építészeti emlékei (Óbuda);
• Corsium/Hercvita - (Tác);
• Seuso-kincs;
• Intercisa, a szír erőd és település (Dunaújváros);
• Balácapuszta villagazdasága (Nemesvámos);
• Valcum, a Balaton-parti erődváros (Keszthely - Fenékpuszta);
• Sopianae, az ókeresztény város (Pécs);

Zárszó - Melléklet - Felhasznált Szakirodalom - Névjegy