Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája

Anyanyelvünk ‒ nemzeti kultúránk legfőbb hordozója ‒ igen gazdag a több évszázados élettapasztalatokat magába sűrítő népies szólásokban, közmondásokban, rövid életbölcsességekben. Ezek a majdnem feledésbe merült jó tanácsok korunk emberének is segíthetnek a helyes életvitel kialakításában. A kézikönyv 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. Ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára. Az Enciklopédiában a szóláshasonlatok, szójárások mellett csúfolókat, szitkozódásokat, átkokat és időjárási regulákat is találunk. Ismeretterjesztő jellegét erősíti az a nagyszámú néprajzi-művelődéstörténeti magyarázat, amely felöleli a mára már szinte teljesen letűnt régi vidéki élet majdnem minden területét. Összeállítói a magyar lexikográfia szakértői...

Anyanyelvünk ‒ nemzeti kultúránk legfőbb hordozója ‒ igen gazdag a több évszázados élettapasztalatokat magába sűrítő népies szólásokban, közmondásokban, rövid életbölcsességekben.

Ezek a mára már majdnem teljesen feledésbe merült jó tanácsok korunk emberének is segíthetnek a helyes életvitel kialakításában.

A „Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája” című ezen kiadvány 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva. A gyűjtemény elsősorban az „Új magyar tájszótár (1979‒2010)” öt kötetének anyagából merít.

Az Enciklopédiában a szóláshasonlatok, szójárások mellett csúfolókat, szitkozódásokat, átkokat és időjárási regulákat is találunk.

A kötet ismeretterjesztő jellegét erősíti az a nagyszámú néprajzi-művelődéstörténeti magyarázat, amely felöleli a mára már szinte teljesen letűnt régi vidéki élet majdnem minden területét: állat- és növényvilág, állattartás, betegség, étkezés, foglalkozás, földművelés, gazdasági élet, gyógyítás, halászat, házasság, hiedelem- és szokásvilág, játék, kereskedelem, közlekedés, öltözködés, ősi mesterségek, tánc, történelem, ünnepek és vadászat.

Az Enciklopédia hatékony felhasználását segítik a kötet végén található mutatók: a szólásokban előforduló földrajzi nevek jegyzéke és a fogalomköri mutató.

Az Enciklopédia összeállítói a magyar lexikográfia szakértői, számos népszerű szótár, kézikönyv szerzői. Balázsi József Attila a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díjas szerkesztője. Kiss Gábor a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja.

*
A legnagyobb magyar szótárkiadó, a TINTA Könyvkiadó ajánlja ezt a nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyvet mindazoknak, akik kíváncsiak őseink változatos nyelven megfogalmazott, több száz éves, homályba vesző eredetű, máig érvényes útmutatásaira...
*
Idézet az Előszóból:

Minden szótár elsődleges feladata az, hogy egy vagy több nyelven elmagyarázza használóinak az ismeretlen szavakat. Vonatkozik ez nemcsak az idegen szavakra, hanem anyanyelvünk máshonnan átvett elemeire, elavult, kiveszett, illetve csupán szűkebb területen használt szavaira vagy kifejezéseire is. Minden nyelv kifejezőkészletének jelentős részét az állandósult szókapcsolatok (nyelvészeti szakszóval frazémák) alkotják: ezek olyan, többnyire két- vagy többtagú kifejezések, amelyeknek jelentése nem magyarázható meg elemeik puszta összegéből. Például a bogarat tesz valakinek a fülébe, olyasmit közöl valakivel, ami az illetőt nyugtalanítja, elgondolkodtatja, kíváncsivá teszi jelentése nem vezethető le a bogár és fül főnév, meg a tesz ige kapcsolatából, mint a sót tesz valakinek a levesébe esetében, ahol a só, a fül és a tesz jelentésének ismeretében azonnal megértjük a szerkezet értelmét.

Gyűjteményünkben az Új magyar tájszótár (1979–2010) öt kötetének gazdag anyagára támaszkodva ezekből adunk ízelítőt. Azonban míg az főleg a szakemberek számára készült, az adatközlők kiejtésének, beszédmódjának aprólékos rögzítésével ‒ jócskán megnehezítve az anyanyelve iránt érdeklődő laikus dolgát ‒, ez a kiadvány nem használ fonetikai mellékjeleket. Csupán a tájszavak némelyikét hagytuk meg, a kiejtésbeli jellegzetességeket és a nyelvjárási toldalékokat csak ritkán ‒ például olyankor, ha a szólás a rím eszközével élt: Vagy a kasza, vagy a kű, vagy a kaszás, vagy a fű (arra utaló mondásként, hogy mi oka lehet, ha a kasza nem jól vág〉. Itt természetesen a kű nem cserélhető fel kő-re. A tájszótárak a szavakat és a náluk nagyobb nyelvi építőelemeket ‒ szókapcsolatokat, kifejezéseket és állandósult szókapcsolatokat ‒ tartalmazzák.

Szótárunk készítésekor a válogatás fő szempontja az volt, hogy a kevésbé ismert, csupán kisebb tájegységen használtakat mutassuk be. Tehát nincs benne az Ajándék lónak ne nézd a fogát, nem illik az ajándékot bírálgatni, mivel ez az egész magyar nyelvterületen ismert, de megtalálható két tájnyelvi változata: Ajándék malacnak ne nézd, hogy rövid a farka és Ajándék marhának nem kell a szarvát nézni. Nyelvünk e régi alkotóelemei hűen megőrizték az egykori paraszti életmód megannyi eszközének és tevékenységének a nevét, ezért megértésükhöz gyakran mélyebb művelődéstörténeti ismeretek is szükségesek.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.