A gondolatokhoz odataláló nyelv

Nyelvművelő írások a harmadik évezred elejéről... A cím Jókaitól származik, ezt írja ugyanis: „olyan szép, kifejezésekben gazdag, mondataiban tökéletes, a gondolatokhoz odataláló nyelvet nem ismerek, mint a magyar”. Arra kell ügyelnünk, hogy ez a nagyszerű nyelv minél hatékonyabban fejezze ki gondolatainkat. Ennek segítésére születtek az ezredforduló elején a kötet kis írásai. Négy részből áll. A „Szavak, csodálatos szavak” a szóhasználati furcsaságokról szól. „A jól megfogalmazott mondat” – itt a kötőszók, igekötők helyes használatáról, a jelzők jó elhelyezéséről és sok egyéb apróságról esik szó. A „Helyesírás: a műveltség alapja” néhány nehéz, kevésbé ismert esetet próbál meg elmagyarázni. A „Retorika, az érvelés tudománya”, amelynek két pillére az érvelés és a stílus. A retorikának az emberhez kell szólnia, az embereket kell meggyőznie, tudniillik akarva-akaratlanul mindig érvelünk: közéletben és magánéletben egyaránt. Remélve a meggyőzés erejét és a magyartanárok segítését...

A könyv címe Jókaitól származik, ezt írja ugyanis: „olyan szép, kifejezésekben gazdag, mondataiban tökéletes, a gondolatokhoz odataláló nyelvet nem ismerek, mint a magyar”.

Arra kell ügyelnünk, hogy ez a nagyszerű nyelv minél hatékonyabban fejezze ki gondolatainkat. Ennek segítésére születtek az ezredforduló elején a kötet kis írásai.

A könyv négy részből áll. A „Szavak, csodálatos szavak” című első rész nemcsak szóhasználati furcsaságokról szól – olykor humorosan –, hanem egy kis ízelítőt is kíván adni a nyelvtörténeti változásokból: olyan érdekességeket ismertet, mint a szóhasadás, a szóelvonás, a szóvegyülés; izgalmas etimológiákat mutat be; stb.

A második rész címe: „A jól megfogalmazott mondat” – itt a kötőszók, igekötők helyes használatáról, a jelzők jó elhelyezéséről és sok egyéb „apróságról” esik szó.

A harmadik rész címe: „Helyesírás: a műveltség alapja”. Itt néhány nehéz, kevésbé ismert esetet próbál meg elmagyarázni a szerző.

A negyedik rész címe: „Retorika, az érvelés tudománya”. Két pillére az érvelés és a stílus.

A cikkek kérdésekre válaszolnak:

• Miért voltak nagyok 1848 szónokai, milyen a szónokok humora, milyen érvelési hibákat vétenek leginkább?

A retorikának az emberhez kell szólnia, az embereket kell meggyőznie, tudniillik akarva-akaratlanul mindig érvelünk: közéletben és magánéletben egyaránt.

*
Reméljük, hogy a könyv írásai meggyőzik az olvasókat, s reméljük, hogy segítik a magyartanárokat...
*

Adamikné Jászó Anna szerző magyar–orosz–finnugor szakos tanár, csaknem egy évtizedig tanított gimnáziumban, több mint két évtizedig oktatta a leendő tanítókat a budai képzőben, jelenleg az ELTE BTK professor emeritusa.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.