Rábaközi hímzések

A Rábaköz a Kisalföld egyik jellegzetes kistája. Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai és Kapuvári járásban helyezkedik el. Az újabb természetföldrajzi beosztások szerint a Rábaköz tulajdonképpen két kistájból (a Kapuvári-síkból és a Csornai-síkból) áll.

Délen és keleten a Rába, nyugaton a Répce folyó határolja, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól. Kiterjedése K-Ny-i irányban 30, É-D-i irányban 25 km. Ez a tatár-török égette, vízjárta föld a nép szorgalma révén mindig újra és újra éledt, és örökül hagyott számunkra Árpád-kori templomokat (Rábaszentmiklós és Árpás), török világra emlékeztető kőoszlopokat, barokk kastélyokat (Mihályi és Szany), messze földön híres népművészetet, szép viseletet (Dör és Szany). Táncaik közül a kónyi, kapuvári, szanyi verbung országosan ismert, de legalább ilyen híres a gyertyás legénytánc és a szárföldi dus...

A Rábaköz ismert hímzései szorosan összefüggnek a népviselettel, hiszen ezek teszik olyan díszessé, gyönyörűvé. A kézimunkák szőr–pamut hímzéssel készültek, amelyeket növényi festékkel színeztek. Az egyszínű piros mellett a kék, ritkábban fekete színt használtak. A sokszínű párnák, terítők ma is a rábaközi lakások díszei. Kedvelték a kazettás szerkezetet, az életfa motívumot, a virágokat, a növényi indákat és a madarakat. A szálán-varrott, a keresztszemes és a vagdalásos technikák mellett a fehérhímzés egyik fajtáját, a pókozást főként Hövejen művelik...

„Régi tervünket próbáljuk valóra váltani e szerény füzetsorozat megindításával.

Az a célunk vele, hogy múzeumunk gazdag anyagából, esetleg más gyűjteményekből is, kivigyünk egy részt a nagy nyilvánosság elé, elsősorban a gyakorlati élet (háziipar, tanítás stb.) számára, mely mostanában olyan sokfelől és olyan sűrűn fordul hozzánk ezzel a kívánsággal.

Korunk hangulatának ez örvendetes megnyilvánulása elől, úgy érezzük nem zárkózhatunk el...” - írja a kötet összeállítója
(Dr. Bátky Zsigmond)