A magyar vezérek kora

Árpádtól Szent Istvánig... Az eredeti megjelenés éve: 1869. Hazai és külföldi források szerint a magyarok hét külön nemzetségfőnök kormánya alatt hét nemzetségből állottak. E korban nemzetünk úgyszólván még ázsiai életét folytatta, folytonos harcot vívott a múltjával, nemzeti intézményeivel, az apáitól öröklött ősi hitével élénk ellentétet képező keresztyén ideálok ellen. E kor volt az ős magyar szellem önálló működésének kora, „melyet lehetőleg földeríteni hazai történetirodalmunknak, műveltség- és jogtörténelmünk szempontjából egyaránt mulaszthatatlan feladata...”

Az eredeti megjelenés éve: 1869.
*
„Árpád vezérré választatása előtt nemzetünk közös fejedelmet vagy hadvezért nem ismert maga fölött, hanem, mint a besenyők egészen a XIII. századig, nemzetségenként kormányozta magát. Hazai és külföldi források szerint a magyarok hét külön nemzetségfőnök kormánya alatt hét nemzetségből állottak...”
*
„Mielőtt a magyar nemzet a keresztyénségbe avatva s az európai államok családjába fölvétetve a keresztyénség elemeit kebelébe fogadta, már több mint száz esztendeje bírta a hont, melyet vérének omlásával szerzett, és saját szelleméből fejlett alkotmányának pajzsa alatt minden idegen beavatkozással szemben szabadon fenntartott.

E korban nemzetünk úgyszólván még ázsiai életét folytatta, folytonos harcot vívott a múltjával, nemzeti intézményeivel, az apáitól öröklött ősi hitével élénk ellentétet képező keresztyén ideálok ellen.

E kor volt az ős magyar szellem önálló működésének kora, melyet lehetőleg földeríteni hazai történetirodalmunknak, műveltség- és jogtörténelmünk szempontjából egyaránt mulaszthatatlan feladata.

*
De tisztán történelmi szempontból is mellőzhetetlennek tartom, hogy nemzetünk történelmének megírói e kort sokkal több figyelemmel és gonddal tanulmányozzák, mint amennyivel a legújabb korig megelégedtek...”
*
Tartalom:

Előszó
I. Rész. Árpád. (887-907.)
Bevezetés
I. Fejezet. A magyarok ősi hona, katonai s polgári kormányszerkezete. - Kivándorlás az ősi honból Lebédiába. - Továbbvándorlás Etelközbe. - Árpád vezérré választatása. - A vérszerződés.

II. Fejezet. A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban. - A besenyőkkel szövetkezett bolgárok a magyarokat Etelközből kiszorítják. - Új honkeresés, Kiov megszállása. - A kunok csatlakozása Árpád hadaival. - Indulás az új hazába. - A székelyek követsége és hódolása.

III. Fejezet. A honfoglalás történelme. A Tiszamellék és Erdély meghódítása. - A felföldi hadjárat; Arnulf német királyt a magyarok a morvák ellen segítik 892-ben. - Az alpári döntő csata s a szeri nemzetgyűlés. - Berohanás
Bolgárországba, hadjárat az Adriai tengerig, Horvátország meghódítása, a Száva-Drávaköz megszállása. - A Maros és Temes mellékének meghódítása. - A Dunántúl elfoglalása. - Bihar vár megvívása.

IV. Fejezet. A magyarok külföldi hadjáratai. Nyugat-Európa belviszonyai; a germán és szláv faj ellenségeskedése. - Az olaszországi hadjárat; a brentai diadal, Velencze vívása 899-ben. - A bajorföldi berohanás 900-ban. - Karinthiai hadjárat 901-ben. - A morva föld megtámadása 902-ben. - A magyarok és bajorok harcza 903-ban. - Kusaly vezért a bajorok orozva megölik 904-ben. - Hadjárat a szász földre 906-ban. - Árpád halála 907-ben.

V. Fejezet. Árpád jellemzése.

II. Rész. Zsolt. (907-947.)
I. Fejezet. Zsolt fővezérré választatása. - A pozsonyi csata és az ensburgi győzedelem 907-ben. - Thüringeni és szászföldi hadjárat 908-ban. - A sváb és frank föld földúlása 909-ben. - A magyarok augsburgi győzedelme, a német birodalom adó alá vetése 910-ben. - A német birodalom belzavarai Lajos király halála után; a magyarok berohanása a frank földre 912-ben. - A magyarok a bajor és sváb földet dúlják; Arnulf herczeg őket az Inn vizénél megveri 913-ban.

II. Fejezet. Németország belviszonyai; a legyőzött Arnulf bajor herczeg a magyarokhoz szökik 914-ben. - A magyarok a szász földre beütnek; a fuldai monostort földúlják 915-ben. - Lothringeni hadjárat 917-ben. - Konrád német király halála 918-ban. - A magyarok berohanása a szász földre 919-ben. - Henrik király sikeres intézkedései Németországban. - A magyarok olaszországi hadjárata 921- és 922-ben. - Pavia ostroma; berohanás déli Francziaországba 924-ben.
- Henrik király a szász földre beütött magyarokkal kilencz évre békét köt 924-ben.

III. Fejezet. A magyarok hadjárata a sváb és frank földön; St. Gallen kolostora alatti tanyázásuk; második berohanásuk Lothringenbe 926-ban. - Henrik intézkedései a magyarokkal kötött fegyverszünet ideje alatt. - A magyarok viszonyai a keleti birodalomhoz.

IV. Fejezet. A szászországi hadjárat a 932. év végén. - A merseburgi vereség 933. mart. 15-én. - Konstántinápolyi hadjárat 934-ben. - Henrik halála; a német birodalom belviszályai I. Ottó kormánya kezdetén 936-ban. - A magyarok berohanása a frank és sváb földre 936-ban. - Lotharingent harmadszor földúlják, az óczeánig kalandoznak 937-ben. - Burgundon át Felső-Olaszországba nyomulnak;
közép és déli olaszországi kalandjaik 937-ben.

V. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjárata Szászországban 938-ban. - Olaszországi táborozásuk és spanyolországi kalandozásuk 940-ben. - Beütésök a keleti birodalomba 943-ban. - Csatavesztésük Berchtold bajor herczeg ellenében Wels mellett a Traungauban 944-ben. - Zsolt vezér lemondása 947-ben, halála 949-ben.

III. Rész. Taks (947-972.)
I. Fejezet. Taks és Vál. - Taks olaszországi hadjárata 947-ben. - Bulcsú és Gyula megkeresztelkedése Konstantinápolyban. - Henrik bajor herczeg győzedelme a magyarokon 950-ben. - A magyarok hadjárata déli Francziaországban 951-ben. - A német birodalomban kitört belháború. - A magyarok berohanása Németországba 954-ben. - E táborozás részletei Lotharingenben és Francziaországban. - Németország belbékéjének helyreállása 954-ben.

II. Fejezet. A magyarok berohanása Németországba 955-ben. - Augsburg sikeretlen ostroma. - Ottó megérkezése s a két tábor előcsatája aug. 9-dikén. - A lechfeldi döntő ütközet aug. 10-dikén. 955. - A szétvert magyar hadak romlása. - A magyar hagyományok Bulcsú és Léi haláláról, a hét gyász magyarról, Botond és hadai szerencsés visszatértéről. - Az augsburgi vereség erkölcsi hatása és politikai következményei. - A keleti határgrófság visszaállítása.

III. Fejezet. A magyarok szerencsétlen hadjáratai a keleti birodalomban 958- és 961-ben. - Ismételt becsapásaik. - Az orosz-bolgár háború 968- és 969-ben. - Az orosz-magyar-besenyő hadak megveretése a görögök által Arkadiopolisnál 970-ben. - A magyar hagyomány Botond bajvivásáról Konstantinápoly alatt. - Taks halála 972-ben. - Taks és kora jellemzése.

IV. Rész. Gyejcs. (972-997.)
I. Fejezet. Gyejcs kormányra lépte és politikai iránya. - Szent Wolfgang térítési kísérlete hazánkban 972-ben. - Brúnó verduni püspök követsége 972-ben. - Magyar követség Quedlinburgban I. Ottó császárnál 973-ban. - Piligrin passaui püspök térítése a magyarok közt 973-974.

II. Fejezet. A magyarországi térítés a németországi zavarok miatt félbe szakad. - A német belháború 976- és 977-ben. - Gyejcs és a magyarok e háborúba nem avatkoznak. - A magyar keleti határszélek ekkori állása. - A magyarok a németországi újabb zavarok alkalmával Piligrin passaui püspök jószágait földúlják 984-ben. - Luitpold keleti határgróf Mölk várát megvívja s a magyarokat a Szárhegyig (Kahlenbergig) visszaszorítja 984-ben.

III. Fejezet. Gyejcs és fia Vajk (István) megkeresztelkedése 994-ben. - Adalbert prágai püspök térítői munkássága hazánkban s ennek csekély eredménye. - Gyejcs a nemzettel fiát utódjául elismerteti s a kormányzásban társává emeli 993-ban. - István egybekelése Gizelával II. Henrik bajor herczeg leányával 995-ben. - Idegen lovagok költözése hazánkba. - Ezek segélyével Gyejcs erőszakosan térit s az ellenszegülőket legyőzi. - Gyejcs halála 997-ben. - Családja.

V. Rész. István. (997-1000.)
I. Fejezet. István intézkedései a keresztyén vallás terjesztésére. - A hadifoglyok és rabszolgák állása hazánkban a vezérek korában. - István rendelkezése ezek sorsának jobbítására. - Az elégületlenek fölkelése Kopány vezérlete alatt. - István győzedelme Veszprém vára mellett 998-ban. - A legyőzött fölkelők ellen hozott megtorló rendszabályok.

II. Fejezet. István külföldi papokat és szerzeteseket hiv az országba, monostorokat alapít, egyházakat építtet. - Az országot tíz püspökségre osztja; ezeket az esztergomi érsek főhatósága alá veti. - Érsekké Asztrik pannonhalmi apátot jelöli ki, s egy követség élén Rómába küldi, a pápától egyházi intézkedései szentesítését s királyi koronát kérni. - II. Sylvester pápa a lengyel Boleszlávnak szánt koronát Istvánnak adja. - A pápa 1000-ben mart. 27-én kelt bullája. - István megkoronáztatása Esztergomban 1000-ben augustus 15-én.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.