Az elveszett presztizs — Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918)

Szerző: Jeszenszky Géza

Az elveszett presztizs

Ár: 4 400 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Fekete Sas
Megjelenés
2020
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
506 oldal
ISBN
9786156168023
Tömeg
604 g

Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918)... Angliában ​a magyar szabadságharc nyomán széleskörű és hihetetlenül erős rokonszenv alakult ki a magyarok, és személy szerint Kossuth Lajos iránt. Ez ötven éven át eleven maradt, s a kiegyezés utáni „mintaszerű alkotmányos állammá fejlődött” Magyarországot a brit sajtó, a diplomaták és a politikusok az Osztrák-Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek tekintették. Hogyan válhatott e széleskörű rokonszenv ellenszenvvé? Erre a kérdésre keresi a választ Jeszenszky Géza. A fordulat alapvető oka a nemzetközi politikában felerősödő nagyhatalmi szembenállás volt, de a magyar politikai élet szereplőinek felelőssége is egyértelmű. Magyarország külpolitikai kényszerpályára került. Az I. világháború alatt a francia, román, cseh és dél-szláv propaganda-erőfeszítések is hozzájárultak ahhoz, hogy az ellenséggé vált Magyarország fölött könnyű lelkiismerettel lehetett kimondani az ítéletet: Bűnös...

Leírás

Angliában ​a magyar szabadságharc nyomán széleskörű és hihetetlenül erős rokonszenv alakult ki a magyarok, és személy szerint Kossuth Lajos iránt.

Ez ötven éven át eleven maradt, s a kiegyezés utáni „mintaszerű alkotmányos állammá fejlődött” Magyarországot a brit sajtó, a diplomaták és a politikusok az Osztrák-Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek tekintették.

Az a történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, 1986-ban megjelent könyvében arra kereste a választ, hogyan vált e széleskörű rokonszenv ellenszenvvé.

A fordulat alapvető oka a nemzetközi politikában felerősödő nagyhatalmi szembenállás volt, de a magyar politikai élet szereplőinek felelőssége is egyértelmű.

A magyar presztízs megromlásához jelentősen hozzájárult a Times bécsi tudósítója, H. W. Steed és a nálunk Scotus Viator írói néven ismertté vált fiatal közíró, R. W. Seton-Watson magyarországi tárgyú cikkeivel, írásaival. Mégis, a francia-brit-orosz „entente” és a német-osztrák-magyar-olasz Hármasszövetség vetélkedése, a germán-szláv ellentétek elmélyülése vitte Magyarországot külpolitikai kényszerpályára, kedvező közeget teremtve a kritikus, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez...

Az I. világháború alatt a francia, román, cseh és dél-szláv propaganda-erőfeszítések is hozzájárultak ahhoz, hogy az ellenséggé vált Magyarország fölött könnyű lelkiismerettel lehetett kimondani az ítéletet:

Bűnös Nemzet, Feldaraboltatik...!!

Ezeket is ajánljuk